Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

8. ÜVEGHUTÁK

csehországi szakmunkás dolgozott és három helybeli lakos. Szükségesnek tartja a jelentés azt, hogy a földesúr engedélyezze több erdő irtását a műhely részére.

79

6 1796-ban Vályi András országleírásában a hasznosi erdőben már két működő üvegcsűrt jegyzett fel.

79

7 A hutákban parasztüvegek készítésével foglalkoztak.

79

8 A felsőhutai üvegolvasztó napjainkban a Mátraszentistvánon lévő Vaskút utca környékén állhatott. Az utca elnevezése a néphagyomány szerint onnan ered, hogy abban az időben ezen a területen működött az üveggyártó telephez tartozó hamuzsírfőző, amelynek egy nagyméretű edénye az 1950-es években elő is került.

79

9 Az Almásy huta az 1810-ben készült egri főegyházmegye térképén már szerepel.

800 1828-ban bizonyára működött még ez az erdei üvegcsűr.

80

1 A huta településen 1828ban 30 házban 230 lakost írtak össze.

80

2 A dicalis összeírások között a hasznosi Felső hutában 1836-1841 között feljegyeztek Vorák, Gubala, Adler, Stróbl, Stuller, Randitsek nevű, idegenből származó hutásokat,

80

3 akik az akkor még termelő létesítmény dolgozói voltak. A sematizmusok adatsorai, amelyek a helyben lakó r. k. vallású népességet tartalmazzák, azonosak az üveggyártásból élő lakosság lélekszámával. Az adatsorból viszont kikövetkeztethető, hogy 1840 körül megszűnt az erdei üvegcsűr működése.

80

4 79

6 MOL. C. 64. Helytartótanács Levéltára. Departamentum Commerciale. 1786. 25/A-217. folio. 79

7 VÁLYI A., 1796. II. 151. A mátrai üvegipar történetének ismeretében ez a két üzem csak az Almásy-féle üvegcsűr és Alsó huta lehetett, mely utóbbi a mai Mátrakeresztes határában létezett. 79

8 VERES L„ 1991. 63. 79

9 ZAKUPSZKY L., 1982. 34. A területen állhatott az üveghuta liamuzsírfőzője. Az utódok az ott használt hamuzsírfőző üstöt később beásták a földbe forrásvíz gyűjtésére, s ennek az emlékét őrzi a Vaskút név. 80

0 HML. Térképtár. Érs. 126. 80

1 LADÁNYI M„ 1936. 187. 80

2 NAGY, L., 1828. I. 162. 80

3 DIV. LUK. TA. 288-81. - Mátraszentistván települést korábban Almásy hutának hívták. A későbbi Felsőhuta településnevet a Mátrakeresztesen található Alsó huta helynév ellenpárjaként kapta. 1853-ban a második katonai felméréskor készült térképen megtalálható „Almási Hutta" lakotthely, egy utcás faluképpel. Az 1883-as harmadik katonai térkép készítésekor „Almási Huta" néven jelezték. 80

4 Az Almásy vagy Felsőhuta, vagy Belsőhuta - az egri érseki sematizmus adatai szerint Nagybátony filiája volt a korszakban. A sematizmusokban - 1806-1856 közt Officina Vitraria Hasznos a neve, 1849-ben Hasznosi üveghuta, 1857-től Praedium vagy Hasznosi Felső-Huta néven szerepel. 139