Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
1765 szeptemberében a sári téglaégetőből a minoriták egri építkezéseihez 100 szekér téglát kellett elszállítani, de a püspök jószágkormányzója nem járult hozzá a jobbágyok fuvarozásához, mert az őszi mezőgazdasági betakarításra kellett a munkaerő. 49 0 Az itteni téglaégetők valamelyikének működésével hozható kapcsolatba az abasári veresagyagbánya 1767-ben történő említése. „Veresagyagnak azon helyet hívták, mely a patak folyásában veres föld találtatik, amint a Vizeskesző folyása lejön a völgyre".* 91 1783-ban már nem jelezték a téglaégetőket az első katonai felmérés térképén, 492 mert jóval korábban megszűnt. A Haller-féle téglaégetőre 1731-1767 között találni adatokat. Aldebrő A téglaház keletkezése 1743-ra tehető. 1743. április 24-én Grassalkovich Antal földesúr szerződést kötött a Debrőre telepített németekkel, akiket arra kötelezett, hogy házaikat téglából építsék fel. 49 3 A téglaházból kikerülő égetett téglákra szükség volt a község templomának építésekor is, amelyet Grassalkovich 1760-ban emeltetett, de felszentelésére csak 1762-ben került sor. 49 4 1783-ban az első katonai felmérés térképén feltüntették - igaz, felirat nélkül - az urasági téglakemencét. A térképen a községtől északnyugatra kb. 700 m távolságban a Száraz-ér közelében körbekerített agyagbánya, s annak közepén kőből emelt épület látha" tó. 49 5 A téglaház emlékét őrzi a helynevek közt fennmaradt „Téglaégető-gödör" határnév a Száraz-ér közelében. 49 6 Az aldebrői urasági téglakemence működése az 1743-1783 közötti időszakra tehető. Andornaktálya-Kistálya A téglaégető működésére 1766-ból van az első adat. 1766. december 4-én Hubert Mátyás egervári prépost-kanonok földesúri téglaházától szállíttatott téglát 45 frt 33 kr értékben az egri trinitárius templom újjáépítéséhez. 49 7 A téglaégető keletkezése bizonyosan összefüggésben lehetett a kistályai templom építésével, mert 1767. május l-jén Hubert Mátyás a korábban összedőlt templom helyébe újat kezdett építtetni. 1770. június 13-án, a Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatakor vallották a helybeliek a templom építéséről: „Új templomot építtetvén ő nagysága, [ Hubert Mátyás] ámbár minden nap 8, kilencz emberünk dolgozott fizetés nélkül azon templomon, mind az által a mész hordásáért 42 rénes [rajnai] forintokat meg vett rajtunk, ezzel sem elégedvén meg, ismét 32 forintot és 20 49 0 HML. XII-3/a/44. Liber 44. Pag. 119. 49 1 HML. IV-l/b/93. Közgyűlési iratok. 1767. Nr.° 223. F. 49 2 Első katonai felvétel. 1783. XVIII. 16., ill. XVIII. 17. térképszelvények. 49 3 SOÓS I., 1955. b. 30. 49 4 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 478. 49 5 Első katonai felvétel, 1783. XIX. 16. térképszelvénye. 49 6 Heves megye földrajzi nevei. 1975. II. 28. 49 7 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 196. 99
