Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
7. TÉGLAGYÁRTÁS
kr-t vett rajtunk azon templomra". 49 8 Az adatokból valószínűsíthető, hogy ez a téglaégető is urasági jobbágyok robotmunkáján alapult. Hubert halála után 1770-től Androvics Miklós folytatta a templom építését, sőt befejezte azt a torony kivételével. Ezen kívül paplakot, iskolát és más egyéb közcélú épületeket emelt. A kistályai templomépítés 1779-re fejeződött be. 49 9 A kistályai földesúri téglaégető feltehetően 1766-1779 között üzemelt. Bélapátfalva 1731-ben létesült a helybeli téglaház, amelyet az egri papnevelő szeminárium állíttatott fel azért, mert az apátsági templom helyreállítását megkezdték, és szükség volt a boltozatok készítéséhez a téglára. Ezért 1731-ben Scharfl Mátyással, 1732-ben pedig Szegedy Józseffel kötöttek konvenciós szerződést a téglaégetésre. A két évben összesen 170 000 db téglát és 3000 db cserepet gyártottak. 50 0 1750-ben, amikor az új plébániaházat az apátsági templom mellett fel akarták építeni szintén a helyszínen égették a szükséges téglát. Feltehetően a régi kemencéket újították fel. 50 1 Az 1768. évi uradalmi összeírás szerint: „ Van itt téglaégető a földesúr céljaira". 502 1785-ben az első katonai felméréskor már nem jelzi a térkép. 503 1793-ból való tanúvallomásban Bársony András 50 éves személy állította, hogy kb. 30 évvel azelőtt, Nagy Albert plébános idejében, az uraságnak volt egy „vén német téglássá, és a régi tégla háznál, a híd végén egy jó láda pénzt talált, s a plébánosnak átadta egy részét ", 50 4 1842-1851 között újfent működésbe hozhatták a téglakemencét. Az anyakönyvi adatokból ismerjük Miskolczi János téglás (1842); Burok András téglásmester, Minyák Gergely, Minyák Mihály (1844) téglások; Gábori Ferenc, Bohó István, Minyák Mihály (1845) téglavetők; Oláh József (1846), ill. Kabos Mihály (1851) téglások ne" veit. 50 5 A helybeli téglaház időszakos üzemeléseire 1731-1851 közt találni adatokat. Bodony A helybeli téglaház létezéséről Ludovicus Nagy 1828-as országleírása tudósít. „Fodina et Officina "-ként említi a település egyéb lakotthelyei közt, vagyis bánya (agyagbánya) és a hozzá tartozó műhely (téglaégető) együtteseként. 50 6 498 tÖ t h p 1991 12 5 49 9 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1969. 486. 50 0 HML. XII-9/20. V/48., V/56, sz. 50 1 KOVÁCS B., 1995. 234. Ezúton köszönöm Kovács Bélának az önzetlen segítségét, hogy a kiadás előtt álló kéziratába betekinthettem és felhasználhattam. 50 2 HML. XII-9/4. Egri Rk. Papnevelde Gazdasági Levéltára. Conscriptio urbarialis. 1768. 50 3 Első katonai felvétel. 1785. XIX. 13. térképszelvénye. 50 4 HML. XII-9/31. Nr.° 298. 50 5 HML. IV-416/16. Bélapátfalva. Kereszteltek anyakönyve. 50 6 NAGY, L., 1828. I. 161. 100
