Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)
Előszó
céljából alapított üzemek - Bátorkeszi, Surány, Tata, Pápa - településeken. 9 6 Grassalkovichról tudjuk, hogy több ízben saját költségén szerelt fel csapatokat Mária Terézia megsegítésére, és ez szükségszerűen késztethette őt egy saját posztómanufaktúra felállítására 1757 körül. A történeti irodalomban találtunk elszórt utalást arra, hogy Grassalkovich I. Antal már az 1750es években posztóüzemet létesített. A legújabb művészettörténeti és műemléki vizsgálatokból leszűrt tapasztalatok, a történeti adatok és analógiák alapján az már tisztázódott, hogy a hatvani Grassalkovich-kastély eredetileg nem kifejezetten kastélynak készült, hanem valamilyen gazdasági rendeltetése volt. 1763-tól a Jung József tervei szerint készült átépítés és bővítés már nagyrészt kiiktatta az épület gazdasági funkcióit, mivel ezt a szerepet az 1762-re elkészült nagygombosi uradalmi épületek vették át. Ezután is a kastély maradt az uradalom irányításának a központja, ahol a XVIII-XIX. század fordulóján uradalmi tisztségviselők laktak. 9 7 A posztókészítés technológiájának az ismeretében elképzelhető, hogy a kastély földszinti termében műhely volt, s itt állhatott a posztóráma, amelyre kifeszítették a nyers posztót és nyújtották. Talán ez lehetett az oka annak, hogy a födémet a rámára feszítéskor szükséges nagy húzóerő miatt tervezték komoly teherbírásúra. Ilyen összefüggésben már valószínűnek tartjuk, hogy az 1754—1757ben id. Mayerhoffer András által tervezett hatvani kastély főépülete földszintjén 1757-1762 között már létezhetett egy posztókészítő üzem, a későbbi posztófabrika elődje, amely akkor költözött ki a kastélyból, amikor 1762-re felépült a posztómanufaktúra új épülete. Grassalkovich I. Antal manufaktúrájának az 1762-es felépítése nem egy előzmények nélküli kezdeményezés volt. A manufaktúra épülete és az üzem működése A textilmanufaktúra-alapitások feltételei között elsődleges tényező volt a földrajzi környezet. Igen nagy szerepet játszottak a telepítési tényezők sorában a fő közlekedési utak. Hatvan közlekedésföldrajzi helyzete rendkívül kedvező volt. A XIV. századtól vásáros helyként említik, mezővárosi rangját Zsigmond király 1406-ban kiadott oklevele bizonyítja. Országos 9 6 Endrei, 1969. 25. 9 7 D. Mezey-Haris, 1991. 11. 30
