Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)
Előszó
vásárát a XV. századtól a Csallóközből is felkeresték a kereskedők. 9 8 A település az észak-déli (Losonc—Szolnok), valamint a kelet-nyugati (Pest-Kassa) főútvonalak találkozásánál keletkezett, s egyben fontos átkelőhely volt a Zagyva folyónál. A kedvező hely ki választás nem csupán a hatvani fabrika sajátsága, hanem jellemző volt a korszak többi hazai manufaktúrájára is, amelyek szintén fontos országos fő közlekedési utak mentén helyezkedtek el. A telepítést befolyásolta továbbá a nyersanyagellátás lehetősége, ugyanis a gyapjút adó juhfajtákat az ország északi és nyugati részén tenyésztették, mivel a Nagyalfold mocsaras és homokos tájai nem kedveztek a juhtartásnak. Fontos volt az is a nyereséges kereskedelem szempontjából, hogy a lehetséges piacok közel legyenek. Ezért volt szinte minden textilmanufaktúrának ez időben Pesten és Pozsonyban raktára. 9 9 A textilipari manufaktúráknál különösen fontos szerep jutott a vizeknek. Bőséges és jó víz nélkül nincs textilipar. A rostnövények áztatásától és a gyapjú mosásától, a fehérítésen át a festésig, tömérdek vizet használ a feldolgozó, és nem is akármilyen vizet. A tavak poshadt, lassú folyású vizei kedvezőtlenek. Viszont a víz nemcsak munkaeszköz, hanem egyben energiaforrás is volt. A gyors folyású, állandó vízszintű, bővizű patakok, folyók hajtani tudták a kölyűket, kallókat. 10 0 Hatvanban a Zagyva közelsége révén adottak voltak az előbbi feltételek is. A hatvani posztómanufaktúra központi épülete a mai Hatvanban a Kossuth tér 10. számú telken épült fel. Az épületet jelenleg a templom felőli oldalon a Szent Mihály utca, a főhomlokzatát a Kossuth tér, míg a harmadik oldalát a Mártírok útja (1945 előtt Werbőczi utca) határolja. Az épület közel fekszik a Zagyvához. A folyóhoz való közelsége még szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük Hatvan 1863-as kataszteri térképét. Ezen az is látható, hogy a manufaktúra légvonalban 400-500 m távol van a Zagyvától. Az üzem a hozzá tartozó tágas udvarral 965 négyszögölnyi kiterjedésű volt. A telken a trapéz alaprajzú manufaktúraépület körülbelül 450 négyszögölet foglalt el. 10 1 Magyarországon ebben az időben a bécsi négy9 8 Kovács B., 1973. 19. 9 9 Endrei, 1969. 44-45. 10 0 Endrei, 1969. 46-47. 10 1 HML. VII-l/a/l 15/6. Hatvan tagosítási birtokkönyve, 1863. V. 17., illetve HML. Kéziratos térképek U. 146. Hatvan mezőváros beltelkeinek térképe, 1863. 31
