Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)

Előszó

1748. július 14-én Grassalkovichot kinevezte az uralkodó a kamara elnökévé.

4

0 A kamara elnökeként jelentős mértékben elősegítette Magyarországon a németek szervezett betelepítését.

4

1 Grassalkovich telepítő tevékenysége során Aldebrő (1743), Kompolt (1754), Hatvan (1740) községeket Heves megyében német telepesekkel népesítette be.

4

2 Grassalkovich kulturális építtető tevékenysége is összhangban volt a Habsburgok ellenreformációs törekvéseivel, s ezzel indokolható, hogy a birtokain fekvő községekben 32 katolikus templomot emeltetett. Grassalkovich a jelentős középítkezéseivel számottevő hatást gyakorolt a magyarországi barokk építészetre. A róla elnevezett építészeti stílusirányzat az ún. Grassalkovich-barokk, a magyar barokk egyik változata, amelyet kastélyairól (Gödöllő, Hatvan, Komjáti) neveztek el.

4

3 Ezért nem véletlen, hogy a gazdag tapasztalatokkal, kiváló építészek kiterjedt ismeretségével rendelkező Grassalkovichra bízta rá az uralkodó 1749-ben a budai királyi palota építését. A palota építése azért tartozott Grassalkovichra, mert ő ez időben a kamara elnöke. A kamaraelnöki tisztség igen nagy méltóság, mert az országos és a királyi jövedelmek kezelőhivatalának az irányítója volt, aki több mint 300 hivatalnok felettese.

4

4 Grassalkovich életrajzírói szinte kivétel nélkül megemlítették, hogy Mária Terézia királynő 1751. augusztus 10-én meglátogatta a grófot a gödöllői kastélyában, aki pazar fogadást rendezett az uralkodó látogatása tiszteletére.

4

5 Kevésbé ismert, hogy az uralkodó ezt a nagyszerű fogadtatást viszonozta, amikor Grassalkovichnak ajándékozta az Augarten Strasse 40. szám alatti Fischer von Erlach által épített palotát, az ún. Maria Terezien Stöcklt. 4

0 Závodszky, 1931. 72-74. 4

1 Kenyeres, 1967. 618. 4

2 Soós, 1955. 24. 4

3 Művészettörténeti ABC, 1960. 160. A bajai, a bükkösi, a pozsonyi, a gödöllői, a pesti, a komjáthi, a gemyeszegi vagy a hatvani kastélyok olyannyira egyéni zamatú ízlésről árulkodnak, hogy ezt a későbarokk, már-már copfba hajló építkezési módot a szakirodalom Grassalkovich-stílusnak nevezte el. Ennek az építészeti stílusnak a jellemzői: az erkéllyel hangsúlyozott díszes főbejárat, a tört vonalú oromzat, s az épületet fedő sajátos tetőforma. 4

4 Dolinay, 1898. 640. 4

5 Ripka, 1896. 18. - Révai Nagy Lexikona VIII., 1913. 772. 16