Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra története - Tanulmányok Heves megye történetéből 13. (Eger, 1993)
Előszó
Grassalkovich 1752-ben harmadszor is megházasodott. Az esemény előzményeihez tartozik, hogy a második felesége halála (1738) után annak Teréz húga, gr. Forgách Ferencné nevelte a Grassalkovich-gyerekeket. Majd, amikor 1750 májusában Forgách gróf elhunyt, Grassalkovich elhatározta, hogy feleségül veszi özvegy sógornőjét. Az elsőfokú rokonság miatt a házassághoz a pápai dispensatio megszerzésére volt szükség. Ez ügyben a grófot magas rangú egyházi személyek segítették. Köztük gr. Barkóczy Ferenc egri püspök, gr. Althan Mihály váci püspök, továbbá Grassalkovich sógora, Klobusiczky Ferenc zágrábi püspök, gr. Csáky Imre hercegprímás, sőt személyesen Mária Terézia is közbenjárt a pápánál. A pápa 1752. január 15-én végül engedélyezte a házasságot, és így 1752. február 9-én feleségül vette Klobusiczky Terézt. Az újabb házasságkötés után Grassalkovich nagy összegű kölcsönt vett fel. 1752-ben az adósságai felülmúlták a félmillió forintot (514 700 forint), és ezen kívül átvette még a Forgách-uradalmat újabb terhekkel, amelyek összege 125 594 forintra rúgott. Rövid idő alatt nemcsak a Forgách-uradalom pénzügyeit hozta egyenesbe ügyes gazdálkodással, hanem 15 év alatt visszafizette a felvett kölcsön teljes összegét. Nagy segítségére volt a felesége birtokainak pénzügyi irányításában. Részt vállalt a visszacsatolt tiszai és marosi területek újjászervezésében, a lakosság és katonaság közti viszályok elsimításában, s mint kamarai elnök, megnövelte a kincstár jövedelmét. Ezért jutalmul - 1758. július 26án - a királynő királyi főlovászmesterré nevezte ki. 1762-ben Pest, Nógrád, Bács és Nyitra megyékben fekvő valamennyi birtokára pallosjogot kapott. 1767. július 22-én megkapta az 50 évi szolgálata elismeréseként a Szent István-rend nagykeresztjét. 4 6 Halálakor - 1771. december l-jén - minden vagyonát egyetlen fiára hagyta. Birtokain, különösen gödöllői uradalmában, a kor színvonalán álló jövedelmező gazdálkodás folyt. Örököse Grassalkovich II. Antal (Pest, 1734. augusztus 24. - Bécs, 1794. június 5.) a hercegi cím elnyerője (1784) és az 1771-ben alapított hitbizomány ura mind a gazdálkodás, mind a közélet terén messze elmaradt apja mögött. Magas tisztségeket viselt: udvari kamarai tanácsos (1755), kamarás (1758), Bodrog megye főispánja (1759), valóságos belső titkos tanácsos (1767), Zólyom megye főispánja (1769),' koronaőr (1772), királyi főlovászmester (1783). Ezeket a hivatalokat részben az apja eszközölte ki számára, másrészt később az apjára való tekintet4 6 Závodszky, 1931. 76-78. 17
