Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
1869. november elején az: „...alelnök úr megbizá az egylet titkárát, hogy Kétzeri I. színigazgatótól szerezzen népszínmüveket, melyek alkalmilag az egyleti tagok által előadandók lennének." A titkár a megbízást teljesítve a Csikós, a Szép juhászné. a Zsidó népszínművet szerezte be. 28 8 Az említett művek közül először 1870. május 22-én Szigligeti Ede: Csikós című darabját vitték színpadra. Az Eger című újság szerint: „Kiváló alakok voltak Rózsi (Levandovszky M., a bölcs asszony (Zsigmondy E.), Labodacsné (Szabados E.), Bálint (Tancsa L.), Bandi (Vilmay Gy.), Márton (Balázsfi I.). Ez utóbbi különösen teljesen fölfogott szerepével egészen elragadta a közönségét. " 28 9 1871. június 22-én a Szép juhászné került színpadra: „Az előadásról minden hízelgés nélkül elismerőleg kell nyilatkoznunk, szerepeiket nemcsak hogy mindnyájan szorgalommal betanulták, de ezen felül Gőz István úr a parasztot meglepő ügyességgel és könnyűséggel személyesítette... ", 29 0 Átmeneti pangás után 1874-ben Kisfaludy Károly: Leányőrző című színdarabja, a Kérők című vígjátéka előadása a megújulást jelezte a műkedvelők tevékenységében. 29 1 A sikeren felbuzdulva 1875. május 23-án ismét egy Kisfaludy-darab, a Csalódások került színre: „A szereplők mindegyike általán sok igyekezettel, sőt dicséretes szorgalommal felelt meg feladatának. " 29 2 A színjátszók erejéből az év során még Tóth Ede: Falu rossza című népszínművének bemutatására is tellett. 29 3 A következő, 1876-os évben ismét két darabot tűztek műsorra. Május 28-án Tóth Kálmán: Az ördög párnája című népszínmüvét 29 4, szeptember 10-én pedig Abonyi Lajos: A betyár című darabját 29 5. 1879-ben ismét visszatértek kedvelt szerzőjükhöz, Kisfaludy Károlyhoz, akinek május 25-én Pártütők című vígjátékát tűzték műsorra. 29 6 1 8 8 0ban egy népszínművel, Tóth Ede: Toloncz című darabjával szórakoztatták a közönséget. 29 7 1882-ben Szigligeti Ede örökifjú darabját, a Liliomfit tűzték műsorra. A címszereplő Liliomfit Bakó József játszotta. A sajtó szerint: „...csinos hangja, előadása, s ügyes játéka által jól betöltetett. " 29 8 1884-ben Csepreghy Ferenc országszerte játszott népszínműve a Sárga csikó került színpadra. Az első előadáson: „A szereplők meglepő ügyességet és otthonosságot tanúsítottak a színpadon. S a szépszámú közönség tetszésének mindvégig éberen adott kifejezést, és a szereplőket többször megtapsolta. " 29 9 Az év őszén, a szeptember 8-i jubileumi ünnepségen még Kisfaludy Károly: Kénytelen jószívűség című vígjátékát is bemutatták. 30 0 38
