Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951) - Tanulmányok Heves megye történetéből 12. (Eger, 1992)
A. Az Egri Katolikus Legényegylet megalapítása és története 1918-ig
A 80-as évek végétől kétirányúvá lett a műsorpolitika. Egyrészt jellemző volt a korábban már sikerrel játszott darabok ismétlése. Például Kisfaludy Károly: Liliomfi, Csepreghy Ferenc: Sárga csikó, Tóth Kálmán: Az ördög párnája, Tóth Ede: Toloncz. 30 1 Másrészt műsorra tűztek kevésbé jelentős szerzők darabjait is. Például 1888. szeptember 9-én Joachim Ágoston: Erény és bűn című énekes színművét. 30 2 Ugyanettől a szerzőtől 1892. július 10-én az Aki másnak vermet ás, maga esik bele című színművet. 30 3 Még az év október 16-án tűzték műsorra Bognár Gáspár: Vissza a műhelybe című darabját 30 4, Bérezik Árpád: Nézd meg az anyját című vígjátékát. 1893-ban került színpadra Murai Károly: Virágfakadás és Huszárszerelem című darabja is. 30 5 1894-ben aztán ismét visszatértek Szigligeti Edéhez, akinek Házassági három parancs című vígjátékát mutatták be május 27-én. 30 6 1895-ben Kisfaludy Károly eddig még nem játszott Tündérlak magyar honban című darabja került a nézők elé június 9-én. 30 7 A műkedvelő színjátszók irányítói 1896-ban, a mileneum évében Eger hősi múltjának áldozva Tóth Kálmán: Dobó Katica, vagy az Egri szép napok című történelmi népszínművét vitték színpadra. Először május 25-én került a darab nézőközönség elé óriási sikerrel. Az Egri Híradó kritikusa méltán írhatta tudósításában: „...ily telt házat csak ritka alkalommal volt szerencsenk látni... A szereplők közül első helyen kell megemlítenünk Fülöp Irmát, aki Dobó Katicát adta. A színpadon teljesen fesztelenül mozgott, s legkevésbé sem lehetett rajta észrevenni, hogy először van a világot jelentő deszkákon. " 30 8 A darabot a nagy sikerre való tekintettel többször megi smételték. 30 9 1898. május 22-én egy vallásos témájú darabot, Rajkay István: Miatyánk Isten, vagy A falu árvája című színművet mutatták be. A darabválasztásra felfigyelt az Egri Híradó cikkírója. Többek között ezeket írta róla: „Tanulságos darab ez a Miatyánk Isten, előadása éppen megfelel annak a célnak, mit a legényegylet maga elé tűzött: a vallásos meggyőződés fenntartása és a becsületes munka. " 31 0 1899-től egészen az első világháborúig ma már elfeledett népszínműírók darabjait vitték színpadra, vagy már korábban játszott darabokat tűztek újra műsorra. (Például Bérezik Árpád, Bognár Gáspár, Szigeti József stb.) 1899. július 9-én Rátkai László: Felhő Klára című népszínművét mutatták be sikerrel. 31 1 A század utolsó évében, 1900. június 14-én Géczy József: Az ördög mátkája című népszínműve került a nézők elé. 31 2 39
