Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Falusi és mezővárosi római katolikus elemi iskolák az 1770-es években

Jászapáti mezőváros: az 1766. évi canonica visitatio szerint a függetlenített isko­lamestert a városi szenátus alkalmazta. A tanító a vallási alapismereteket Canisius kate­kizmusából tanítja. A város bocsátott rendelkezésére egy kétszobás rossz házat tante­remül mindkét nembeli bejáró tanulók számára. A város kötelessége volna ezt jó karban tartani. Az iskolamester fizetése évi 15 Ft készpénz, továbbá szalonna, só, hús, vaj, tűzi­fa a várostól, és egy mérő búza minden bejáró tanítvány szüleitől. 1771. évi iskolaösszeírás: 70 fiútanuló tanulja az ábécétől kezdve az olvasást és katekizmust, továbbá a latin névszó- és igeragozást, melléknévfokozást, ahogyan ez a többi jász városban és községben történik. A tanítónak a város fizet évi 17 Ft készpénzt és terményeket, minden bejáró tanuló pedig fél kila búzát Külön kántor van. (A kila: gabonaűrmérték, 60-70 liter.) Jászberény mezőváros: 1766. évi canonica visitatio: a függetlenített iskolamestert a plébános és a városi elöljáróság vette fel. Fizetését az a konvenció szabályozza, melyet 1751. január l-jén a plébános kötött a várossal s melyet Barkóczy püspök jóváhagyott Külön kántor van. 1771. évi iskolaösszeírás: a két iskolamester közül az egyik a 88 fiútanulót megtanítja az ábécétől kezdve az olvasásra és számtanra, majd a latin névszó- és igeragozásra. A másik tanító pedig 90 leányt csak olvasni és írni tanít Jászárokszállás mezőváros: 1766. évi canonica visitatio: a függetlenített iskola­mestert a város közönsége alkalmazta a plébános jóváhagyásával. A város bocsátotta rendelkezésre azt a kétszobás házat, melyben külön tanteremben tanulnak a fiúk és külön a lányok. A bejáró tanulók összlétszáma 140 körül van. A fiútanító fizetése a várostól évi 17 Ft készpénz, egy pár csizma, marhahús helyett 3 forint, só, viasz, szalonna, 4 icce vaj, egy szekér tűzifa, továbbá minden bejáró tanulótól egy pozsonyi mérő búza. Külön kántor van, aki nem tanít Két pusztája van a városnak: Agó és Szentandrás, 1771. évi iskolaösszeírás: 123 fiú tanuló jár egy tanítóhoz, ott az ábécétől kezdve az olvasást, írást, a latin névszó- és igeragozást tanulja. A 105 leánytanuló egy másik tanítóhoz jár, ez a várostól 13 Ft készpénzt és terményeket kap fizetésül. A Jászság kiváltságos községeiben sehol sem volt függetlenített pedagógus, hanem a kántortanító oktatott, akit a plébános és a község alkalmazott az esperes jóváhagyásával. Fizetését a politikai község adta. Az 1771/74. évi országos iskola­összeírás során Jászdózsa, Felsőszentgyörgy, Fényszaru, Mihálytelek elöljárósága kán­tori teendőktől függetlenített pedagógust és ennek kielégítő fizetést kívánt, mert indok­lásuk szerint az egész Jászságban igen alacsony színvonalon folyik a tanítás. A kántortanító valamennyi kiváltságos jász községben tanítja az ábécét és olvasást, egyes tanulók számára az írást, sőt a latin névszó- és igeragozást is. Fizetése a kántori illetményeken kívül külön a tanításért évi 10-20 Ft a községtől. A tanítói fizetést egyeseknél a községgel kötött konvenció szabályozza, másutt csak a szokás. A Nagykunságban, a református vallású Karcag mezővárosban 1769-ben még egyetlen katolikus hívő sem lakolt, de ennek az évnek december havában Mária Terézia, teljesílve Eszterházy püspök óhaját, elrendelte a betelepülni kívánó katolikusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom