Soós Imre: Mezővárosi normaiskolák az egri egyházmegyében 1779-től 1845-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 11. (Eger, 1992)

Falusi és mezővárosi római katolikus elemi iskolák az 1770-es években

részére plébánia felállítását, ami 1770-ben meg is történt Az 1774-ben bevezetett katolikus kántortanító 14 bejáró tanulóját olvasni és írni tanította, szerdán és szombaton pedig a katekizmusból olvasott fel nekik. Egyeseket írásra is tanított Kunszentmárton kiváltságos nagykun községben a függetlenített pedagógust a plébános beleegyezésével a politikai község alkalmazta. A tanító a plébános vagy káplánja felügyelete alatt végezte oktató munkáját Lakószobája egyben a tanterem, ezt a község építtette és tartotta jó karban. A bejáró 92 fiút az elemi osztályban szokásos tantárgyakon kívül egyes esetekben számolásra és németre is tanította. Évi konvenciója 20 Ft készpénz és termények a községtől. A leányok tanítója magyarul tanítja hittanra a 100 bejáró leánytanítványt Heves és Külső-Szolnok vármegye mezővárosai közül Gyöngyös mezővárosban függetlenített iskolamester működött őt a városi szenátus alkalmazta a plébános jóváhagyásával. Nála 80 katolikus bejáró fiú tanult olvasni, írni, szombatonként hittant, továbbá egyesek a latin névszó- és igeragozást, melléknévfokozást A mester egy évre 16 Ft készpénzfizetést és 12 kila búzát kapott az egyháztól és 30 krajcárt minden bejáró tanítványtól. Pásztó, Gyöngyöspata, Hatvan, Apc, Heves, Maklár és Törökszentmiklós mezővárosokban valamint a kettős vármegye falvaiban kántortanítók oktattak, de Tiszaörs faluba, az egri püspökség birtokára, a katolikusokkal való újranépesítés alkalmával 1774-ben - a püspökföldesúr kántori teendőktől függetlenített iskolamestert vezettetett be, akit az uradalom fizetett, s aki a 10 fiú- és 14 katolikus leánytanulót betűismeretre, olvasásra és hittanra tanította. A kisebb részben katolikus Borsod megyében Mezőkövesd mezővárosban említ függetlenített pedagógust az 1768. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve. Az iskolaépületet a város közönsége emelte fából. Ebben a tanító hetenként négyszer recitáltatta a katekizmusból kijelölt kéidéseket és feleleteket, majd szombaton és vasárnap reggel átismételtette őket Az írást naponta kétszer, délelőtt és délután tanította, míg a latin nyelvi alapismereteket ritkábban. A városi tanácstól kapott évente 14 Ft készpénzfizetést és terményeket. Volt külön kántor és orgonista. Szabolcs megyében a túlnyomóan református és görögkatolikus lakossághoz képest a római szertartású katolikus vallás követői egészen elenyésző kisebbséget képviseltek, és csak Kisvárda meg Nagykálló mezővárosokban, továbbá Egyek, Rakamaz, Tardos, Zalkod, Pócspetri és Oros falvakban tartottak fenn elemi iskolát. Ezekben mindenütt kántortanítók működtek, függetlenített pedagógus sehol sem akadt. A kántortanítót e szabolcsi falvakban is a plébános alkalmazta az esperes jóváhagyásával. Az iskola fenntartója itt is a katolikus hitközség, mely konvencióban szabályozta a tanítói fizetést. De Kisvárda mezővárosban a kántortanító fizetését a földesurak által 1771. június 5-én kiállított nyilatkozat állapította meg évi 48 Ft-ban, melyet a város a vásárjövedelemből fizetett A püspök a vizitáció során kötelezte a mezőváros katolikus közönségét - a "communitas catholica"-t -, hogy építsen iskolaházat és a továbbiakban tartsa jó karban. E kivonatos áttekintés tanúsága szerint az 1770-es években a mezővárosokban és falvakban egyházi irányítás alalt álló elemi iskolák működtek, melyeket régóta "trivi10