Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

szórakozóhelyeket

1

3, a Kaszinó báljait ritkán tarthatta, s a helyi zsandárságot széles körű jogokkal ruházták fel, érdekeltté téve őket az ellenálló erők üldözésében azzal is, hogy külön fejpénzt juttattak nekik, amely legkisebb esetben 4 forintot, halálos ítélet esetén 60 forintot tett ki. Napirenden voltak a városban a házkutatások, botozások, meghurcolások, sőt olykor még szeszélyből, tréfából is vakmerő szemtelenséggel kutattak az ellenállók után.

1

4 Ideiglenes szervezés az ellenállással szemben Kapy megváltoztatta a megye határait, és az esetleges nemzeti ellenállás területi szintű szervezésének megakadályozását szolgálta, hogy Heves vármegyét három kerületre, illetőleg császári megyére osztotta (egri, gyöngyösi, szolnoki), s mindegyik megye élére egy-egy kormánybiztost, vagyis megyefőnököt állított: Egerben Kanyó Gábort. Eger városa a szolnoki kerület irányítása alá került. Ugyanakkor a törvénykezést és a közigazgatást különválasztva az egész vármegyében csak egy törvényszéket szervezteteít Egerben, melynek elnöke Földváry János lett. katonai parancsnokság által irányított törvényszék törvényesen ítélte el az olyan parasztokat, akik szidalmazták az új rendszert, a császárt és éltették Kossuthot".

1

5 Egyidejűleg figyelmeztette Eger lakosságát, hogy aki Jionvédet elrejt, avagy megszöktetésben elősegíti, az a haditörvényszék elébe idéztetik és szigorúan megbüntettetik'}

6 V Földadóideigien katonai behajtással Világost követően az ország jövedelmeinek kiaknázására a berendezkedő abszolút kormányzat lázas tevékenységet fejtett ki. Néhány nappal az aradi véres bosszú és Komárom feladása után az 1849. október 20-i császári nyílt parancs elrendelte a földadókataszter előkészítő munkálatainak megindítását, melyet saját követeléseivel kiegészítve - ami Egerben elsősorban a lakosság szőlő utáni borkilenced és szőlődézsma követelésében jelentkezett - az egri kettős földesuraság (püspökség és a káptalan) erélyesen támogatott. A város lakosságát az adózás terén tehát már ez időben a két részről (az idegen uralom és az egri kettős földesuraság) történő adókövetelések sújtották, s mivel Eger szőlőterülete jogilag nem minősült úrbéres földnek, így hiába hivatkoztak az 1848-as törvényekre, jniszerint az úrbéres földek terményeiből kiszolgáltatni szokott dézsn Nagy, 1978. 285. 1

4 Zalár, 11. 1

3 Erre vonatkozó [téletek nagyszámban: HL, Kriegsgericht 1849-51. 1

6 HML V-l./a. 117.897-903. 9