Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

mák eltöröltettek". A császári nyílt parancs pedig - mivel egy állandó földadőkataszter készítése hosszadalmas munkálat lett volna - az elrendelt ideiglenes földadórendszer alapján ("földadóideíglen*) a hátralékos adóösszegek azonnali beszedésének megkezdését a megszálló katonai hatóságokra bízta. Mindezek az adózással kapcsolatos feszültségek újrahalmozódásának és egyszerre az idegen elnyomás, s a városi kiváltságosok elleni ellenállásnak váltak mozgatórugóivá a későbbiekben. Bekor tehát még ji régi jobbágyadó dicarendszere alapján adóztatták meg a \>olt nemesi birtokokat, hangsúlyozva ennek ideiglenes jellegét"P Ezzel az intézkedéssel az abszolutista kormányzat szinte áthidalta a jobbágyadó és a közteherviselés közötti nagy távolságot is. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy a feudális mdszer maradványai: a természetbeni bér, ellátás különösen az 1849 - 50-es években Egerben még uralkodó jellegűek voltak a pénzbeli fizetéssel szemben. Ellenállásba ütközött Haynau 1850 elején meghirdetett alapítvány-kísérlete azoknak a katonáknak a részire, akik az osztrákok seregében sebesültek meg. Az illetékesség eldöntése érdekében szervezett orvosi vizsgálaton ezen katonák közül csupán csak kilencet lehetett összegyűjteni,

1

8 és az alapítvány anyagi segítésére 1850. júliusáig mindössze 1 db aranyat, 260 váltóforintot és 3 krajcárt tudtak összeszedni a városban.

1

9 A bemutatott nyugtalanító jelenségekből is megállapítható tehát, hogy a szabadságharc bukása utáni közvetlen években az elkeseredés a városban nem könnyen csillapodott, a vérengzések-kegyetlenkedések eszközével sem sikerült az abszolutizmusnak minden nemzeti szellemet, minden szabadságvágyat és nemesebb ösztönt teljesen elfojtani. Haynau mellé Magyarország teljhatalmú császári biztosává és a polgári közigazgatási ügyek vezetőivé már 1849. június 4-én kinevezték Karl von Geringer bárót, de a tényleges hatalom Haynau kezében maradt. S bár azt írta 1849. november 8-án Geringer teljhatalmú császári biztos Bach beíügymiiászternek, miszerint „..a közhangulat örvendetes módon megjavult, a rend és nyugalom ismét helyreállt, legalábbis olyan mértékben, hogy a személyi és vagyonbiztonság nincs többé veszélyeztetve... Kossuth híveinek nagy tömege megtört és belátja, hogy kezdettől fogva megcsalták és elárulták*

2

0, ugyanakkor Egerben a 1

7 Szabó, 258. 1

8 HML V-W./b.Z 1850:436. 1

9 HML V-44,/b. 1.1850:15. 2

0 Sashegyi, 19. - 1849. november 8. Báró Geringer Károly Magyarország polgári ügyekben teljhatalmú császári biztosának első jelentése Bach belügyminiszterhez az ómigban tapasztalható állapotokról. 10