Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Az Egri Nyomdai kiadói tevékenysége

db jegyet tartalmazott, amit úgy kellett elrendezni, hogy a forgalmazó feladata csupán annyi legyen, hogy a dobozokból sorba kiemelje az előadásonként szükséges 30-féle értékű, napi keltezésű, előadási sorszámú, előadásonként és értékenként változó színű és színezetű jegycsomókat. Mindezek eleve bonyolult munkamenetet kívántak. König második szabadalma az 1930-as évek elején került alkalmazásra. Tárgya a színházi jegyregiszter volt, amiről mindössze egy 12 oldalas „Szabadalmazott színházi jegy-regiszter" című prospektus állt rendelkezésünkre. A szabadalmazott jegy regisztert nem a jegygyártás terén alkalmazták, hanem a jegyárusítási rendszert modernizálták ezzel. A jegypénztárak egyetlen előadáson sokféle jegyet forgalmaztak. A nézőtér beosztásától függően előfordulhatott, hogy 15—20 fajta elnevezésű, és más-más névértékű jegyre volt szükség előadásonként. Ugyanakkor a nézőtér jobb oldalának jegyeit el kellett választani a középre vagy a bal oldara szóló jegyektől, ugyanígy külön kellett tartani az erkélyre, emeletre, a zártszékekre, vagy páholyokra szóló jegyeket. Az elárusítás a jegyek sokfélesége miatt általában nehézkes volt, mert a különböző jegytömböket kézbe kellett venni, és azokat forgatni, mert egy-egy jegytömb esetleg több értékű jegyet is magába foglalt. König találmánya viszont a jegyek kiadásának idejét a felére csökkentette, és a tévedést is kizárta. Az új jegyárusítási rendszernél a jegyek már nem tömbökben, hanem oldalak, sorok és páholyok szerinti csoportosításban, könnyen hozzáférhető módon feküdtek a pénztáros előtt, aki nyugodtan végezhette így munkáját, mert a lebontott jegymennyiséget úgy helyezték el az erre a célra rendszeresített jegyárusító szekrényben, hogy azok nem mozdulhattak és nem kallódhattak el. A jegyregiszter 4 részből állt: 1. A bőröndszcrűen zárható és hordozható jegyelárusító szekrény mérete általában 52x18x11 cm, súlya üresen 2,25 kg volt. Egy szekrényben mindig csak egy előadásra szóló jegymennyiséget helyezhettek el. Ha a pénztár elővételben is forgalmazott jegyeket, akkor annyi jegyelárusító szekrényt alkalmaztak, ahány előadás jegyeit árulták egyszerre. A szekrényke tetejét úgy képezték ki 74