Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Bevezetés

magába foglaló egri egyházmegyét is el kellett látni liturgikus kiadványokkal. Barkóczy feltehetően még 1754-ben hívta meg Pozsonyból Royer Ferenc Antal könyvnyomtató mestert, aki berendezte a püspöki nyomdát, Egernek első, közel két évszázadig legnagyobb jelentőségű könyvműhelyét, amelyben 1755-től indulhatott meg a munka. A könyvműhelyben 1800-ig 755 különféle kiadvány látott napvilágot. Ez a szám igen jelentős a korabeli magyar nyomdászat viszonylatában.

3 Az egyházmegyei nyomdán kívül — már a kapitalizmus sodrában — alapítási idő szerinti sorrendben a következő tipográfiák gazdagították Eger városát: a Hungária Könyvnyomda (1878, Horváth Jenő és Rabecz István tulajdona), Kohn Vilmos (később Kohn Dávid) Könyvnyomdája (1878), az Egri Nyomda Részvénytársaság (1893), a Lővv Nyomda (1894-ben említik először, 1909-től Dobó Nyomda Részvénytársaság), a Baross Nyomda (1896., sokszorosító üzem volt), a Földes Nyomda (1908., tulajdonosa Fleischmann Dávid), az Egri Lapkiadó Részvénytársaság (1918) és a Merkur Nyomda (1928., Rand Barna tulajdona).

4 Eger második legjelentősebb könyvműhelyének, az 1893 és 1949 között működő Egri Nyomda Részvénytársaság (a továbbiakban Egri Nyomda Rt.) történetének feltárásához három nagyobb irategyüttest kutattunk át: a Heves megyei Levéltárban a nyomda működésére vonatkozó fondokat, az egri Dobó István Vármúzeum Legújabbkori Történeti Adattárát és Történeti Dokumentációs Gyűjteményét, valamint Csathó (König) István tulajdonában lévő iratokat. Ezeken kívül szóbeli visszaemlékezéseket is felhasználtunk. Az anyaggyűjtésben teljességre törekedtünk, s az előkerült dokumentumok viszonylag jó lehetőséget biztosítottak az Egri Nyomda RT. félévszázados történetének feldolgozására még akkor is, ha sok esetben csak a részvénytársaság saját iratai és kiadványai képezték az egyetlen adatbázist. 10