Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Bevezetés

AZ EGRI NYOMDA RT. MEGALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI A 18. század utolsó harmadában és a 19. század első negyedében kibontakozó ipari forradalom, majd az intenzív kapatalizálódás a könyvnyomtatásban is alapvető változásokat idézett elő. Találmányok egész sora segítette a könyvtermelést. Nicolas Louis Robert 1799-ben elkészítette az első papírgyártógépet, amely tízszeresére növelte a teljesítményt és a papír árát egy-két évtized alatt a felére csökkentette. Friedrich König gyorssajtója már a gőz erejét használta fel a legnehezebb nyomdai munkában. A rotációs gép, a különféle szedőgépek, a litográfia úgyszintén a nyomdászat munkamenetének egy-egy fázisát gyorsították, s mindez együtt lehetővé tette a nyomdászat gépipari korszakának kialakulását és igen gyors fejlődését. Magyarországon az 1867-es kiegyezés után a nyomdászat fejlődésének és a nyomdák nagyarányú elszaporodásának tág teret engedett az az 1872. évi rendelkezés, amely szabad iparrá nyilvánította a nyomdászatot. Bárki nyomdatulajdonos lehetett, ha kellő felkészültséggel és tőkével rendelkezett. Érdemes áttekintenünk a nyomdák számának alakulását: 1801-ben 46, 1866-ban 106, 1900-ban 680 nyomda működött Magyarországon, míg 1914-re ez a szám 1261-re növekedett.

5 A dualizmus korszaka nem csupán az erőteljes kapitalizálódás, hanem a szabadabb politizálás lehetőségét is jelentette. S mert a kiegyezés sem az uralkodó rétegek, sem az elnyomott osztályok körében nem talált egyértelmű támogatásra, ezért hamarosan őrli