Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Bevezetés

»» BEVEZETÉS A mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálása Gutenberg János (1394 után—1486) nevéhez fűződik, s találmánya felmérhetetlen művelődéstörténeti jelentőségű. Hazánkban már a 15. században voltak ugyan próbálkozások az új módszer meghonosítására, de csak a 16. században terjedt el ez nagyobb mértékben a reformáció vallási és kulturális törekvései kapcsán. A magyar nyomdászat fejlődése a csakhamar bekövetkező török megszállás miatt mégis elakadt: a hódoltsági területeken tilos volt könyvműhely felállítása és működtetése.

1 Eger 91 évig (1596—1687) volt török uralom alatt. A város gazdasági, társadalmi és kulturális élete csak a visszafoglalás után indult lendületes fejlődésnek, amikor szinte évtizedek alatt megteremtődtek ennek lehetőségei. Ezt segítette elő az a tény, hogy Eger a korai középkor óta püspöki székváros volt, püspökei, s a városba települt szerzetesek jelentős szerepet vállaltak a kulturális élet kibontakoztatásában. A 18. század közepére már kialakult az alapés középfokú oktatás intézményrendszere, sőt Esterházy Károly püspöknek egyetem alapítása is szándékában állt.

2 A 18. század közepén — Erdélyt nem számítva — még csak nyolc nyomda működött Magyarországon: Budán, Debrecenben, Győrött, Kassán, Nagyszombatban, Nagykárolyban, Pozsonyban és Sopronban. Nem véletlen tehát, hogy Barkóczy Ferenc egri püspök 1754-ben nyomda létrehozását határozta el székvárosában. Az oktatáshoz tankönyvek kellettek, az egész ÉK-Magyarországot 9