Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

Júzsán és Krasznogorszkban antifasiszta iskolát végzett, majd a kijevi partizániskolára került, de bevetésre már nem került sor. A Szovjetunióból hazatérve Debrecenben a 6. őrzászlóalj első századának 1. szakaszában mint rajparancsnok tevékenykedett. Farkas József, adataink szerint mint a szovjet hadsereg felderítője, 1944 karácsonya előtt megjelent Nagykanizsán, sebesült, szabadságon lévő katonaként. Feladata az volt, hogy a németek kezén lévő zalai olajvidékről gyűjtsön adatokat, majd 1945 márciusában, amikor már a szovjet hadsereg Marcalinál harcolt, menekültként járt Nagykanizsán. Debrecenben lett az MKP tagja. Amikor a magyar kormány Budapestre költözött Debrecenből, Farkas József igen fontos megbízást kapott. A párt javaslatára a kormány a BM Zala megyei rendőrfőkapitányává nevezte ki. Reá hárult az a feladat, hogy röviddel a harcok elmulta után megszervezze a demokratikus rendőrséget. E feladtának sikerrel tett eleget, Zalaegerszegen. 1946 elején megszervezte az első rendőriskolát Zalaegerszegen, ahol a szakmai ismereteken túl már ideológiai oktatás is folyt, amit a főkapitány vezetett. Munkája elismeréseként 1946. január 27-én alezredessé léptették elő. 1946. október 11-én egy átszervezés eredményeként Farkas Józsefet a Heves megye rendőrfőkapitányává nevezték ki Egerbe. Üj munkakörében kevés időt tölthetett. 1946. december 18-án egy kézigránát, melyet meg akart semmisíteni, kiesett a háborúban sérült kezéből és kioltotta az életét. Hamvait hazaszállították szülővárosába Nagykanizsára, ahol nagy részvét mellett a párt temettette el. Forrás: Jakabfy Rudolf—Tóth Antal—Tóth Lászióné (szerk.): Élni emberül. .. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzi gyűjtemény. Zalaegerszeg, 1980. 94—95. 27. FARKAS PÁL (Szihalom) Szihalom községben született, 1892. július 28-án. Hétgyermekes parasztcsaládban nevelkedett. Korán megismerkedett a szegénységgel és a fizikai munkával. Az első világháborúban orosz fogságba esett. A Csita melletti pertyánszki hadifogolytáborban a bolsevik eszmék híve lett. Vörösgárdista, majd vöröskatonaként harcolt az ellenforradalmi és intervenciós csapatok ellen a Távol-Keleten. 1921-ben Vlagyivosztokból tért haza. Hazatérte után az állandó rendőrségi zaklatások elől Kanadá62