Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

ba ment dolgozni, ahol rövidesen bekapcsolódott a baloldali munkásmozgalomba. 1936-ban a spanyol nép szabadságharcának segítségére önként jelentkezett a Nemzetközi Brigádba. Két esztendeig a magyar zászlóaljban harcolt. Harcostársai voltak Tűz Imre, Gál János, Kondás György, Bertusz Pál. A polgárháború után Spanyolországból viszszatért Kanadába. 1951-ben hazatért a szocialista Magyarországra. Az 1956-os ellenforradalom idején, idős kora ellenére fegyvert fogott, s alapító tagja lett a balassagyarmati járási munkásőr egységnek. A munkásőrségben a haláláig, közel két évtizeden keresztül teljesített szolgálatot. Balassagyarmaton hunyt el, 1975. december 7-én. Munkásságáért több elismerésben részesült: Magyar Partizán Emlékérem (1957), Tanácsköztársasági Emlékérem (1959), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Harci Érdemekért Érdemérem a Szovjetuniótól (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend arany (1972). Forrás: Haypál Tibor: Névadóink. Bp. 1978. 154—157. — Munkásőr, 1978. 5. szám, 21. lap. — DIV. LUK. TA. 328—74. Kimutatás a polgárháborúban részt, vett magyar harcosokról, összeállította: Dancza János Eger, 1963. Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Irattára. 28. FEHÉR ANDRÁS (Hatvan) Űjvidéken született, 1920. szeptember 15-én. Az elemi iskoláit Szegeden kezdte el, majd családi okokból Űjvidéken fejezte be. Majd gimnáziumba került, s érettségit tett. Továbbtanult, s a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karán oklevelet szerzett. 1942. október 10-én Szegedre hívták be tényleges katonai szolgálatra, az V. utász laktanyába. 1942-ben a győri hadapródiskolába került, amit elvégzett. Ezután a IV. utász zászlóaljhoz helyezték. Itt teljesített szolgálatot 1944. március 19-ig. Ekkor az V. szegedi munkásszázadhoz vezényelték, mely szerb nemzetiségiekből állt. A századdal Borsiba irányították védelmi munkára. A viszavonulás során a csehszlovák határ közelében lévő Körtvélyesen, 1944. december 12-én szakaszával átszöktek a szovjet csapatokhoz. Körtvélyesről Debrecenbe kerültek 1944. december 25-én Itt jelentkezett az 1. magyar vasútépítő hadosztályhoz, ahol képzettsége alapján műszaki vezetői beosztást kapott. 1945. január 6-án indultak el vasútépítési munkára Barnabásra, majd Rahó-Máramarossziget térségébe. 63