Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)

Bevezetés

szakkal hurcolták el Zsámbó Mihályit, akinek neje — kilencedik hónapjában lévén — elment „hivatalos úton" kiszabadítani a férjét. Ütközben megszülte gyermekét, két napig feküdt betegágyában, majd gyalog folytatta útját. 22 mérföldet tett meg, hogy Pestre feljusson. A Pesti Hírlapnál személyesen beszélte el esetét.

1'

1

9 Nem ez volt az egyetlen túlkapás ebben a kerületben." „. . .Itt a fenyítő törvényszék és újoncozás egy füst alatt tartatván, a törvényszék elibe állított rabok közül is mintegy tizen-hárman sorozatatának bé; koránt sem azért, hogy kedvük lett volna katonákká lenni, hanem mert arravalónak látszottak, s tehát mondurba rázattak, a mi ha szerencsésen azaz evőszakos lefogás, húzás-vonás, földön fetrengés és ordítozás közt megtörténhetett, egy kis fenyegetés után fel is eskettettek .. ,"

14

0 Veszprémben, akinek pénze nem volt, az katona lett „. . . bár volt legyen hibás, bár messze számú sorsot húzott volna is... Szólnak tudósításaink a középponti besorozó alválasztmányról, melly (csaknem hihetelen) a katonasági tagokon kívül mindössze is a megye várnagyából!! s egy seborvosból állott, és ezeket, kivált a várnagyot tudósítóink az embervásárlásnak, pénzzsarolásnak minden undokságaival a leg iszonyatosabb mértékben vádolják: pénzen kellett még csak a bejuthatást is megvásárlani.. . pénzért még a vizsgálatot is kikerülheté. ..." — írja a Pesti Hírlap tavaszelő 27-én. Ennél volt nyíltabb erőszak is Szegeden fegyverrel vadászbak a városi rendőrök a suhancokra.

14

1 Somogyban lövöldözés támadt a (lakosság és a hatóság között

14

2 „... Olyan elszántsággal valának, — hírlik az újságolvasó előtt — hogy nyolc esztendős fiú lőtt a katonák közé és egy lány pisztollyal sebesíté meg a kapitányt, ki által aztán agyon löveték. .. ,"

14

3 Bármennyire is kirívóak voltak az esetek, a nyílt erőszaik korszaka mégis csak letűnőben volt és az erőszakoskodások mind szórványosabbakká váltak, helyettük előtűnt azoknak burkoltabb, simább, papíron tálalt formája, amikor az összeírást használták föl a kedvezésre, illetve olyanok hátrányára, akik szegények voltak. Az 1841. évi katonaállításit írja le a megyéjében mutatkozó nehézségekkel és általános félremagyarázásokkal együtt a Pesti Hírlap Arad megyei levelezője, melyet elfogadhatunk a törvény korabeli bírálatának is: „.. . .Igazi kedvet csak a fogadottaknál vettünk észre, a többin — kevés kivétellel — csüggedés, félelem, sőt gyáva rettegés jelei is mutatkoztak ... miután a katonaállítás ezen módját megpróbáltuk, szabad legyen arra észrevételeinket röviden megtennünk. Mi e módot a réginél hasonlíthatatlanul jobbnak tartjuk, de kielégítőnek 60