Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)

Bevezetés

mégsem találjuk. A sors, melly különben halandók iránt olly igazságtalan szokott lenni, itt senkitől ugyan nem vádoltathatik, mert kiki maga húzza magának, és úgy e részben panasz nem lehet, de nem így az összeírással! Itt a természeti igazság sokfélekép sérelmet szenvedhet, s hibáknak tévedéseknek és visszaéléseknek számos utat nyitvák. Már az adandó újoncok számának községenkénti kivetésében a felosztás alapjául szolgáló hibás népösszeírások nagy aránytalanságoknak adnak helyet. Az újoncösszeírást szintoly hibásá tehetik a hamis feladások, kedvezés, . .. az országos és megyei utasítások körüli különböző nézetek és magyarázatok, — mint azt a most munkálkodott megyék és küldöttségek egymástól sokban eltérő eljárásai bőven tanúsítják . .. Mi továbbá a testi vizsgálatot illeti: ez most is csak úgy megy végbe, mint a régi jó időkben —• igen is nagy nyilvánossággal, mondhatni eléggé szigorúan. A szigorú vizsgálatot tágítani akaró országos utasításnak nem volt sükere lett; láttunk félrevettetni derék legényeket, s ha kérdeztük miért? Illy feleleteket kaptunk: mert ez lúdtalpú, amaz kecskelábú, ez bütykös hüvelykű, amaz vágott újú, ez cipóhátú, amaz rövidkezű, ez szűk mellű, amaz tághasú stb.; és hiába mondtuk, hogy mind ezeket az országos utasításban ki jelelve nem találjuk; amit az orvos megkötött, az kötve, amit feloldozott, oldozva Ion — épen úgy, mint régen... a sorshúzott alkalmatos ifjak beszállításakor ki is cseréltettek olyanokkal, kikről, hogy be nem vétetnek, előre tudni lehetett. ... A legcélirányosabbnak látnók jövőre a törvény által megállapítani, hogy minden község ... az újoncokat közköltségre fogadja fel.

m A hasznos tanácsok helyesek voltak, a hiányossággofcat a történelem másképpen küszöbölte ki. Részben megoldotta azokat — ha ideig óriág is és nem is teljes sikerrel — a forradalom és szabadságharc. Az utolsó 1841. évi rendi katonaállítással lezárult az a korszak, melyet vizsgálatunk középpontjába helyeztünk a katonaszedés módját illetően. A magyar nép történetében sem a 18. sem a 19. században nem ez a kérdés volt a dönitő, de feltétlen befolyásolta az eseményeket és minden összefügésében visszatükrözte a feudális gondolkozást, a jogrendet és az alapvető antagonisztikus ellentéteket a jobbágyság és a nemesség között. A feudális társadalomban a terheket, — bármilyen jellegűek voltak is azok — csak a kiváltsággal nem rendelkezők viselték. Magyarországi viszonyok között ennek súlyát elsősorban a jobbágyság érezte. A polgárság hiánya következtében az elmaradott 61