Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)
Bevezetés
Esztergom megyében . . Megyei végzésünk minden összeíratottat kétszer rendele sorsot húzni, elsőben azért, hogy följegyeztessék, mely sorral járuljon ki az elhatározó húzáshoz. . . " 13 3 Legtöbb félreértés a helyettesítésből származott. Mag:a az a tény, hogy sem országosan, sem a megyék nem szabályozták a helyettesítés díját, azt eredményezte, hogy a helyettesítési összeg széles skálán ingadozott. A felvidéki megyékben 200—500 forint között mozgott, a hevesiek 100—400 forintot fizettek egy-egy helyettesnek. Szegeden „.. . a helyettesítés meg van engedve, közönségesen 800—1200 váltóforintért fogadtatnak újoncok." 1 3'' Nagy pénzösszegek fordultak meg, különösen Somogyban. ,,.. . Somogy 774 újoncot ad ... a helyettesítettek száma 420-at meghaladott, ezeknek fizetett fogadási bér 162 000 váltóforinton felül rúg, — sok pénz! kivált midőn épen azon néposztály zsebéből vétetik, — jegyzi meg a cikkíró — mellynél legszűkebben van, melly leginkább azért kénytelen egyik napról a másikra tengeni, mert tőke hiánya miatt nem képes csak némileg költségesebb ipari javításokat is kezdeni. . ." 13 r' Valóban elgondolkodtató magas öszszeg, mikor a kortársak kétségbeejtőnek látják a magyarországi pénzhiányt. A helyettesítési díjakkal kapcsolatosan felhozott példák ugyanakkor azt mutatják, hogy egyes vidékeken, egyes paraszti rétegeknek mégis volt pénze (még akkor is, ha részletekben fizette ki a helyettesítési díjat) és megérte nekik a felmentés a költségeket. Ha a büntető jegyzőkönyveiket nézzük, vagy az akkori hírlapokat olvassuk, úgy látni az országot az év első négy hónapjában, mintha egy nagy embervásár lenne. Pest megye többek ellen folytatott fenyítő törvényszéki eljárást, mert valóságos embervásárt ütöttek fel ,,helyettesítés ürügye alatt. ,:u i Pécsett „.. . emberkereskedésnek nagyban mutatkoztak példái s egy legényen nyert 100 forint nem is tartatott nyereségnek. .. ." 13 7 A Pesti Hírlap országossá tette és elrettentő példának hozita fel a Baranya megyei zsarolást: „... O. helységre két újonc rovatott, s ezeknek kiállítását tüstint le fizetett 800 vfrtokért és szolgálandó 600 napszámért a falu haszonbérlője magára vállalá. Elérkezik az állítás napja, s a haszonbérlő nem önkénteseket szerez, hanem megfogat és besoroztat két szegény o.-i suhancot, kiknek egyike szegény anyjának egyedüli táplálója volt, s midőn a falusi elöljáróság a különös helyettesítés ellen egész alázattal szerény kifogást tenni bátorkodott, feleletül azt nyeré a pénzszomjas haszonbérlőtől, hogy hallgassanak, máskint telkes gazdák fiait soroztatja be . . . egy újonc kiállítása 300—600 váltóforint.. .' ,13 8 A kivitelezés során is voltak visszaélések. A kiskunoknál erő59