Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)

Bevezetés

Mielőtit a számadatokból következtetéseket vonnánk le, meg kell említeni, hogy a lajstromokból hogyan alakítottuk ki a kategóriákat. Az anyagi helyzet rögzítésénél — különösen az első két elassisban — olyan részletesen sorolták fel a vagyont, hogy ha egészen pontos felmérést akarnók készíteni, akkor negyven-ötven rovatot is kellene vezetni. Ez annyira elaprózná a rendszerezést, hogy az anyag áttekinthetetlen lenne. A rendszerezés során tíz kategóriát állítattam fel: I. Telekkel rendelkezők. Jogilag és társadalmilag zárt kategória ugyan, de a 484 telkes jobbágyújonc korántsem egyformán tehetős. Soraikban igen sok van, aki csak fél vagy negyed telekkel rendelkezik, azokról is sok esetben jegyzik meg, hogy telekrészüket még osztatlanul bírják testvéreikkel. Ugyanebben a kategóriában vannak olyanok, akiknek pl. 1/2 telek, 2 ló, 6 igásökör, 4 kapás szőlő, egy nyáj a vagyona. Akadnak közöttük egészen tehetősek is, különösen 1797től, kiknek másfél telke és sok jószága van. II. Ház és egyéb vagyon. Legtöbb esetben házait és szőlőt fed a kategória, ahol a szőlő nagyságát rendszerint nem határozzák meg. Találkozunk azonban közöttük ház- és négy-öt kapás szőlő tulajdonosával is. Anyagi tehetőség szempontjából ebben a kategóriában a legtarkább a kép. Egyformán helyet foglal benne a házzal és egy tehénnel rendelkező, és az, akinek háza, szőlője, lova, más igásállata és nyája stb. van, de összetartja a kategóriát az, hogy sok esetben a tehetősebbnél és a kevésbé tehetősnél egyaránt említik: zsellér. III. Ház A csak házzal rendelkezőknél legtöbbször említi a forrás, hogy szülei zsellérek. Az írnok sokszor kénytelen megjegyezni, hogy a ház csak „domunculus". IV. Szőlő. E kategórián belül az alsó és felső határt nehéz megállapítani, mert van közöttük, aki házi- és igásállattal is rendelkezik. V. Nyáj. (Néha 1/2 nyáj.) Sajnos azt. hogy az 1790-es években egy nyáj hány jószágból állott, nem tudtam megállapítani. Egy konkrét adatra — az is negatíve bizonyít — tudtam támaszkodni: tizenkét-tizennégy birka esetében még nem használta az írnok az „1/2 nyáj" kifejezést. VI. Pénz. Az árváknak és a gyámság alatt lévőknek pénzben határozták meg a vagyonát, mely néhol valóságos, biztos kamatra kiadott pénzt, néhol csak az ingó és ingatlan, pénzre átszámított értékét jelenti. (20 váHtóforint alatt nincstelennek vettem.) A skála ebben 30