Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Csiky Sándor a reformokban

A per alatt álló Recsky András beszédéből —, kinek Csiky Sándor volt a védője — pedig azt emeli ki az ügynök, hogy „e gazember szerint... az ország mostani sorsa sokkal szomorúbb, mint akkor volt, amikor a félhold ragyogott Eger tornyán. .., nálunk a szabadságot lábbal tiporják". Almásy Pál gúnyosan ki­jelentette — írta a „hivatalos tudósító" — a „mostani nagyszívíi és a magyarban remekül jártas Reviczky kancellár alatt nem kö­vetelhető a latin nyelven történő tárgyalás és minden határozatot is magyar nyelven fognak meghozatni". Almásy kijelentése annak kapcsán hangzott el, hogy a megye 1836. november 20-i feliratát —, melyet a Lovassyék érdekében küldött — magyar nyelven szerkesztette meg. C( i A kancellária pedig 1837. február 14-i vála­szában figyelmeztette a megyét a törvénytelen lépésre, és megtil­totta a magyarul való levelezését a fő kormányszervekkel. 1' 7 A fo­lyamatban levő Keglevich-per említésekor a „sértő kifejezések csakúgy röpködtek" — jegyezte fel a besúgó a rendőrminiszter számára. Csiky Sándor már 1835. óta vonatkodott megfizetni a szék­sértésért kirótt 100 rFt. büntetést, ezért a kancellária felszólította a megyét, hogy a Csiky ellen hozott elmarasztaló ítélet fogana­tosításához karhatalmat rendeljen ki.'"' 8 A megye megtagadta az utasítást, sőt az április 5-i közgyű­lésen feliratot szerkesztett: „A per... fensőbbi kivizsgálása ellen (ti. a delegált bíróság működése — S. S.) nyilvános óvást te­szünk . . ., törvénytelen Bíró előtt történvén a per már alapjában törvénytelen". m Csiky Sándor nem marasztalható el a per folya­mán történtek miatt. Az események azonban gyors ütemben kö­vették egymást. Az ország közvéleménye hiába fejezte ki felhá­borodását az ifjak ellen hozott ítélet ellen, hiába készítette el Kossuth Lajos a Lovassy édesapja által fia érdekében benyújtott védőiratot, hamarosan Kossuthra is lecsapott a reakció. A kormány az Országgyűlési Tudósítások kiadását még eltűrte, de a folyta­tásul szánt Törvényhatósági Tudósítások állandó szálkát jelentet­tek szemében. 1837. május 3-án két leirat érkezett Bécsből a lap ügyében Pestre. Az egyik az országbírót utasította, hogy indítson hűtlenségi pert Kossuth ellen, a másik Lederer Ignác katonai fő­parancsnokot, gondoskodjék a Tudósítások kiadójának letartózta­tásáról. 7 0 Bécs belátta, hogy Kossuthot lapjának többszöri betiltá­sával nem lehet megrendszabályozni, sőt Pest megye után a saj­tószabadság megóvása címén több megye — közte Heves is — ismételten védelmébe vette, erőszakos lépéshez folyamodott. Má­jus 4-ről 5-re virradó éjjel, Eötvös József kir. ügyész vezetésével egy kapitány, egy strázsamester és több katonából álló csapat le­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom