Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Csiky Sándor a reformokban
tartóztatta Kossuthot Budán, a Zugligetben. Heves megyével a szomorú hírt édesapja, Kossuth László közölte a Csiky Sándorhoz írt levelében. 7 1 Kossuth Lajost végül is az előzetes letartóztatásban eltöltött huszonkét hónap fogságot nem számítva, a királyi tábla háromévi börtönbüntetésre ítélte, amelyet a hétszemélyes tábla még egy évvel megtoldott. 7 2 A Keglevich-perben delegált bíróság pedig 1837. szeptember 20-án hozott ítéletet, de fellebbezés folytán a jogerejű kúriai ítélet csak 1837. december 11-én született meg. A súlyosbított ítélethozatal alapján gróf Keglevich Miklóst 2 évi, báró Orczy Lászlót 3/4 évi, Puky Miklós egy évi szabadságvesztésre ítélték, a többi vádlottat felmentették, Csiky Sándorral megfizetették a pénzbüntetést. A hatalmas perköltség nagyrésze 20 367 Ft Keglevich Miklóst terhelte. 7 3 EGER ÚRBÉRI ÉS FELSZABADULÁSI PERE ÉLÉN Csiky Sándor 1837-től a város hivatalos ügyvédje volt. Kinevezése után nyomban átvette az 1788-tól húzódó elibertációs per irányítását A per állását az 1838. január 25-i királyi végzés mutatta: elutasította a város panaszait, és úgy rendelkezett, hogy Eger és a földesuraság közötti vitás kérdéseket a Fenessy-féle szerződés alapján szabályozzák. 7 4 A város szerződéses helyzete súlyos béklyóként nehezedett a polgárságra is. A polgárság országos jelentőségét és növekvő szerepét a liberális nemesség is kezdte elismerni. Deák Ferenc 1836. évi követi jelentésében már azt a felfogást képviselte, hogy meg kell adni a szabad királyi városoknak az országgyűlési szavazati jogot egyenként is, ha a városok belső igazgatását átszervezik, s a követválasztást demokratikusabb alapokra helyezik. 7 5 Figyelmeztetett, hogy „azon néposztály, melyet mi a közös érdeknek és közös szabadságnak szorosabb kapcsaival magunkhoz vonni elmulasztanánk: könnyen a kormány eszközévé válhat, s nemzeti önállásunk fönnmaradását is veszélyeztetheti".' 1 6 Az 1843—44. évi országgyűlési követutasítások között (így Arad megye esetében), találkozunk olyan felfogással is, mely „a nem királyi városoknak, ha földesuruktól megváltották megukat, s ha legalább 25 000 lakosuk van", szintén szavazati jogot kívánt biztosítani. 7 7 Természetesen, Eger polgársága is állandó küzdelmet folytatott azért, hogy részesülhessen a város irányításában. A kettős földesuraság ugyanis kezében tartotta a város jelentősebb hivatalait, így a főbírói állásra is — a szerződésben lefektetett jogánál fogva — min23
