Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az abszolutizmus válsága
gaszkodva, megtagadta az átmenetelt, míg Deák nem látott elegendő okot a távolmaradásra. Azzal érvelt, „ha hazánk integritásának, a pragmatica sanctióban foglalt jogok visszakövetelésének, a nemzetiségek megnyugtatásának megtagadása miatt eloszlatnék az országgyűlés: Európa érteni fogjz elhatározásunkat, de a Budára menetel megtagadását nem". 3'' 1 A Deák vezette kisebbség megjelent a megnyitón, a többség azonban távolmaradt. Az a felfogás, mely szerint, ,,a törvény csak az országos ülések tartamáról, nem pedig egyszersmind azoknak megnyitási helyiségéről intézkedik", kétségtelenül megosztotta a képviselőket. 3'' 2 A budai vár tróntermében tartott megnyitó délutánján, négy órakor a képviselőház is megkezdhette tanácskozásait Pesten. Megbízólevelét ekkor mutatta be Csiky Sándor. Az erőviszonyokat tekintve, két irányzat, csoportosulás tűnt fel: a Teleki László vezette baloldal és a Deák Ferenc által irányított tábor. Madarász József a leendő szélsőbalra céloz, amikor megemlíti emlékiratában, hogy április 6-án találkozott Csiky Sándorral, „48-as elvbarátjával", és a képviselőházban külön helyezkedtek el. „Mi néhányan, akik hihetőleg a ház hegypártját képezendjük, az elnöki szék mellett levő azon kisebb padokat foglaltuk el, melyeknek mindegyikébe csak ketten, legföljebb hárman ülhettünk .. ," 3'' 3 — írta. A Határozati Párt április 9. és 14. között formálódott ki. Az országgyűlés tagjainak kisebb része állította azt, hogy 1848ban V. Ferdinánd a császári trónról általános nyilatkozatban mondott le, külön nem juttathatott el lemondást Magyarországhoz, tehát hozzá kell intézni a feliratot, nem pedig a törvénytelenül uralkodó Ferenc Józsefhez. A többség e kérdést azzal akarta kikerülni, hogy az országgyűlés ne intézzen feliratot a „hatalom birtokosához", hanem sérelmeiket „határozatban" mondják ki. A Határozati Párt álláspontját Teleki László, Tisza Kálmán, Podmaniczky Frigyes, Madarász József és Nyáry Pál dolgozta ki egy határozati javaslatban. 3'''' Ennek lényege az, hogy az országgyűlés nem tekinti magát az ország képviseletének, mert Erdély és a többi társország képviselői nincsenek jelen. Emellett az oktrojált alkotmány alapján történt az országgyűlés összehívása, törvényes uralkodó nincs, hiányzanak a törvényes orgánumok és a felelős miniszterek. Április 19-én az országgyűlés tisztikarának választásán félreérthetetlenül kiderült, Teleki pártja többséget alkot: nem csupán azt érte el, hogy Ghyczy Kálmánt választották 247-ből 240 szavazattal a képviselőház elnökének, hanem az alelnökök is a párt tagjai, Tisza Kálmán (131 szavazat) és báró Podmaniczky Frigyes (138 szavazat) lettek. A Határozati Párt Károlyi Ede javaslatára akkor lett volna hajlandó Deák Ferenc jogi elképzeléseit magáévá tenni, ha .86
