Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az abszolutizmus válsága
Deák beleegyezett volna abba, hogy javaslata, módosításokkal határozattá alakítva, egyhangú határozatként fejezze ki a képviselők egységes álláspontját. Teleki László is úgy látta, hogy a nemzetközi helyzet miatt Ausztria háborúba keveredésére számítani nem lehet, tehát Magyarország önmagában nem kezdhet forradalmat, de a nemzet akaratának „impozáns egységben" való megnyilatkozása a császár kételyeit eloszlathatná a magyarok kitartását illetően. 3'' 5 Teleki közeli halála azonban a kompromisszumot keresők lehetőségét növelte. AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET INDÍTVÁNYA FELETTI VITA Apponyi országbíró elnöklete alatt — az uralkodó I860, október 2-i határozata alapján — 1861. január 23-tól március 4-ig tanácskozott az a felülről összehívott 60 tagú bizottság, mely kidolgozta az „ideiglenes törvénykezési szabályokat". Az országgyűlés a kialakuló szélsőbal kívánságára kezdett vitát a kidolgozott indítvány felett. Szilágyi, Böszörményi, Madarász, Buza, Várady, Balogh, Batthyány, Bernáth, Csiky különös hévvel támadták, és elvi fenntartásaik mellett az osztrák pátensek antidemokratizmusát hangsúlyozták ki. Csiky Sándor véleménye szerint a cél az lenne, hogy „a hatóságoknál, és az ország minden bíróságainál a törvénykezés és az igazságszolgáltatás érdemében az egyformaságot lehessen behozni", ezt az elvet azonban nem képes érvényesíteni a kidolgozott javaslat. Másrészt úgy látja, hogy teljesen ki kell küszöbölni az „osztrákízű" jogszabályokat, vagyis „az igazságszolgáltatás helyén az utált osztrák forma ne maradjon" — mondotta. 3'' 6 Aggályai és megállapításai kétségkívül megalapozottak voltak, bár felszólalása általánosságban mozgott. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályzat a császárral ellentétben az 1848 márciusi törvények érvényességéből indult ki, azokat vette alapul. De ha sem azok nem intézkednek bizonyos ügyekben, sem az 1848-at megelőző jogszabályok, akkor vagy új jogszabályt állított fel, vagy az osztrák törvényekből csempészett be kiegészítést. Az úriszék kivételével a szabályok visszaállították csaknem az öszsz es feudális bíróságokat. Fenntartották azonban az abszolutizmus idején létesített úrbéri bíróságokat, a telekkönyvek vezetését pedig a megyei és városi törvényszékekre bízták. A megyei autonómiának úgy kívántak érvényt szerezni, hogy a vármegyékre bízták, hogy a megyei törvényszék hány tagból álljon, csupán azt szögezték le, az alispán elnöklete alatt legalább 4 törvénytudó tagja, a városi törvényszéknek pedig legalább 3 tagja legyen jelen az ítélethozatalnál. .87
