Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Az abszolutizmus válsága

tést". 33 3 A nyolcadikos gimnazista tanulót azért fogták el, mert feb­ruár elején egyik katona rokonához Kassára intézett magánlevele tartalmából politikai vádat kovácsoltak ellene. Ez ellen tiltakozott oly élesen a város. 33 4 A megválasztott országgyűlési képviselő részére — az ország­gyűlés időtartamára — a város házi pénztárából napidíj és szállás­költségekre, 550 pFt-ot előlegként, azonnal kiutaltak. 33 5 Csiky Sán­dor mellé gyakornokul Remenyik Kálmánt nevezték ki, akit, eltérő­en a követválasztástól, öt pályázó közül, titkos szavazással válasz­tottak meg. A képviselőnek előírta a város, hogy a gyakornok ré­szére minden hónap végén bizonyítványt köteles adni. A gyakornok viszont köteles volt; „az országgyűlésre rendesen eljárni, s ennek pontos teljesítéséről, nemkülönben erkölcsi magaviseletéről és szor­galmáról a képviselő úr bizonyítványát a képviselő testületnek fel­mutatni; valamint a képviselő úrnál előforduló írásbeli munkákat teljesíteni", 33 0 Két osztrák forint napidíjat utalványoztak ki Reme­nyik számára. 33 7 Az országgyűlést április 2-re hívta össze az uralkodó, a húsvétot követő napra. Mivel Csiky követ-polgármester emiatt eltávozni ké­szült Egerből, helyettesítésével Burik Istvánt, a legidősebb tanács­nokot bízták meg. 33 8 AZ 1861-ES ORSZÁGGYŰLÉSEN Az uralkodó az országgyűlést 1861. április 2-ra hívta össze, a megnyitót azonban április 6-ra, a budai várpalotába tűzték ki. A képviselők fővárosba szállingózása már április 1-én megkezdődött, a nézetek kicserélése, a puhatolózások megindultak. A képviselők egy része már április 1-én összeült tanácskozásra a Tigris-szállóban, hogy milyen álláspontot foglaljanak el a Budára kitűzött megnyitó helyé­nek kérdésében. A megnyitó napjáig több ilyen magántanácskozást is tartottak. Csiky Sándor részt vett ezekben, és úgy nyilatkozott, mivel az 1848. IV. tc. az ülések Pesten tartását írta elő, így a budai megnyitóban törvényszegést lát, ezért nem fog ott megjelenni. 339 Követelte, társaival együtt, hogy gróf Apponyi György országbíró kérjen engedélyt Bécsből a pesti ülés engedélyezésére. A kérdést Pá­lóczy László kprelnök útján juttatták el az országbíróhoz. A válasz csak abban az esetben helyezte kilátásba az engedélyt, ha a képvise­lők nem az 1848-as törvényre hivatkoznak. Apponyi ismerve a han­gulatot, a feltétel közlésének elhallgatásával közölte a beleegyező választ. 34 0 Április 4-én a képviselők testületi tanácskozást tartottak a megnyitó kérdésében. Teleki László, a törvényes előírásokhoz ra­.85

Next

/
Oldalképek
Tartalom