Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
zett, fellelkesített Magyarországon" — írta elismerésül Engels. 17 8 Valóban, az ellenforradalom szorítása nem szűnt meg, a Délvidéken folytatódtak a sikertelen harcok. Bechtold Fülöp altábornagy — a dél-magyarországi mozgó hadtest főparancsnoka — lemondása után Mészáros Lázár szeptember 21-én harmadszor kísérelte meg Szenttamás bevételét. Damjanich csapataival ugyanakkor kivédte a szerbek októberi ellentámadását, de Temesvár és Arad várőrsége a lázadókhoz csatlakozott. Erdély bukása még súlyosabb csapást jelentett, ahol Puchner Antal főparancsnok október 18-án nyíltan megtagadta az engedelmességet a Honvédelmi Bizottmánynak, s november végéig — Háromszék kivételével — egész Erdélyt kézre kerítette. Az ellenség Galícia felől is támadást intézett az ország ellen. December 6-án Franz Schlik lovassági tábornok 8000 főnyi seregével betört a duklai hágón, öt nap alatt elfoglalta Kassát és a vele szembenálló magyar csapatokat egészen Miskolcig visszavetette. Ez a betörés már közvetlenül Windisch-Grätz támadásának közvetlen előkészítését jelentette. A szerencsétlen kimenetelű kassai ütközetben Dessewffy alezredes elővéd-dandárában 230 egri önkéntes vadász, 160 lovas nemzetőr, a hevesiekből alakított 26. honvédzászlóalj, valamint Rembowsky őrnagy jobbszárnyon elhelyezett egységében 120 lovas nemzetőr harcolt. A kevéssé fegyelmezett és begyakorlatlan csapatok, amihez hozzájárult Mészáros Lázár rossz parancsnoki ténykedése is, nem állták meg helyüket. A jobb szárny megfutamodásában a Heves megyei lovas nemzetőrök jártak az élen, magukkal rántva a balszárnyat is. 18 0 E szomorú katonai eseményekkel egyidőben a december 5-én az országgyűlés a Magyarországban élő nemzetiségek felé egy proklamáció kiadását készítette elő. A magyarok és nemzetiségek viszonya lényegileg ekkorra már a forradalom és ellenforradalom viszonyát öltötte fel, így a kérdés megvitatása különösen aktuális volt. A proklamáció tervezetben az állt: „Ausztria azt kívánja, hogy Magyarország töröltessék ki az élő nemzetek sorából és veszítse el függetlenségét". Csiky Sándor e részt a következőképpen akarta megváltoztatni: „Ausztria azt kívánja, hogy a magyarságnak nemcsak minden vagyona, sőt élete is idegen zsarnokság támogatására legyen elnyomói által kénye szerint használva, s munkája véres verejtékkel megszolgált bérét az osztrák államadósságnak száz és százmilliói nyeljék el". 18 1 Csiky változtatási javaslata tehát valójában radikalizált és az államadósság felemlítésével konkretizált is. V. Ferdinánd osztrák császárt és magyar királyt, 1848. december 2-án mondatták le a trónról, testvéröccse Ferenc Károly legidősebb fia, Ferenc József javára. E törvénytelen eseményre a magyar országgyűlés nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat több törvénycikkre 47