Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
hivatkozva nyilvánította törvénytelennek Bécs lépését. Külön kiemelte, hogy „1830-ban az országgyűlés azon világos kikötéssel egyezett meg V. Ferdinánd megkoronázásában, hogy atyja életében a nemzet előleges beleegyezése nélkül semminemű uralkodási jogukba ne avatkozhassék". Csiky Sándor hozzászólásában kifejtette, hogy az egyes törvénycikkekre való hivatkozás véleménye szerint gyengíti a határozat erejét. „Ha olyan oklevél irányában kellene nekünk határozatot készíteni, mely törvényekre hivatkozik, s törvényes formában intéztetik hozzánk, akkor rendben van, hogy a cáfolat is oly módon történjék, de jelen esetben arra szükség nincs". 18 2 A nyilatkozat szövegezésekor azonban módosító javaslatát nem vették figyelembe. Windisch-Grätz herceg 1848. december 13-án lépte át a magyar határt csapataival és indította meg a támadást a forradalom eltiprására. A magyar csapatok élén már Görgey Artúr állott, aki a paszszív védelem stratégiájára helyezkedett és a Honvédelmi Bizottmánytól eltérő politikai felfogást vallott. Görgey felfogása abból a helytelen következtetésből eredt, mely szerint teljes győzelemre a schwechati vereség után nincs remény, de a megegyezésre még van lehetőség Ausztria és Magyarország között. A főváros megerősítése, a sáncok kiépítése nagy erővel folyt. Csiky Sándor levélben szólította fel Eger földműveseit, hogy vállalkozzanak a fővárosban sáncmunkára. Kubik Endre városi mérnök hajlandónak mutatkozott a munkák irányítására, a lakosok pedig köbméterenként 5 rFt fizetés mellett jelentkeztek. Az indulást december 13-ra tűzték ki Egerből, ugyanaznap tört be Windisch-Grätz az országba. 18 3 A betörés idején Görgey mintegy 13—14 ezer katonája a Duna jobb partján és további 12 ezer embere a bal parton állt. Mivel az ellenség zöme a jobb parton támadott, Kossuth elrendelte, hogy Görgey 8000 katonát irányítson át oda a bal partról. Utasította továbbá Perczel tábornokot, hogy 6000 emberével vonuljon északra és egyesüljön Görgeyvel. S végül a koncentrált terv kivitelezésének sikere érdekében 5000 katonát elvont a Délvidékről. Görgey viszont nem vonta vissza az erőket a bal partról. Három hét alatt a Dunántúlt kiürk. tette, közben Mórnál Perczel vereséget szenvedett, a délvidéki erősítés is elkésett. így, 1848. december végére Kossuth előtt is nyilvánvaló lett, hogy a főváros kiürítése elkerülhetetlen. Az Elnök e nehéz napokban sem vesztette el határozottságát: „ . .. Budapest elvesztésével a hazát nem adjuk ám fel" — mondotta. Javasolta a további ellenállás megszervezése céljából, hogy az országgyűlés és a Honvédelmi Bizottmány tegye át székhelyét Debrecenbe. A kompromisszumot keresők viszont erős támadást intéztek Kossuth javasla50
