Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
harcba kényszerült ország vezetése szükségszerűen a reakcióval legkövetkezetesebben harcoló baloldali elemek, a baloldali liberálisok és a nép bizalmát eddigi működésükkel kiérdemlő radikálisok kezébe ment át. Kossuth és a baloldal szövetsége a Honvédelmi Bizottmányban testesült meg, de továbbra is ott állt a képviselőház középbirtokos többsége, ami a politikai helyzetkép kettősségét jelentette. A képviselőház november 23-i ülésében került megvitatásra Mészáros Lázár hadügyminiszter javaslata a magyar katonai akadémia, a Ludoviceum felállításának tervéről. A szabadságharc égetővé tette a magyar tisztképzés ügyét, ezért a hadügyminiszter javasolta: mivel az 1849. január 1-vel megnyíló intézetbe csak 50 tandíjmentes kadét oktatása van tervezve, kéri a támogatásban részesülők számát legalább 200-ra felemelni. Csiky Sándor hosszabb beszédben fűzött megjegyzéseket a miniszteri előterjesztéshez, s abban tényleges szociális gondolatokat fejtett ki: „Az egyik cél az, hogy minél többen részesíttessenek azon neveltetésben, mely neveltetés folytán jól kiképzett katonákat fog nyerni a haza. A második pedig az, hogy ne csupán vagy kizárólag a vagyonosabbak gyermekei, hanem egyszersmind a szegényebbek is részesíttessenek e neveltetésben". Helyesen mutatott rá, hogy 500 Ft tandíj esetén a szegény származásúak „ha még oly képességgel bírnának is, elmaradni kénytelenek lennének, mert nem bírnák a költségeket". A háborús körülményekre való tekintettel viszont nem az ingyenes oktatás mellett érvelt. Átmeneti megoldásként azt javasolta: „Kik ezen intézetre alapítványokkal járultak, hagyassék meg azon joguk, melynél fogva növendékeket nevezhetnek ki, a többiekre nézve pedig határoztassék meg bizonyos summa, 2—300 Ft, s ha ebből a költség ki nem kerül, a többit pótolja a status". 1' 8 Javaslata tehát felemás megoldást tartalmazott, a nincstelen szülők gyermekeikért a 2—300 Ft-ot sem tudták volna megfizetni. Tandíjmentességet és ösztöndíjat nem javasolt, viszont beleszólást biztosított volna az alapítvány tulajdonosoknak. Javaslata kétségkívül gyakorlatilag a középosztályok és az arisztokrácia érdekeit szolgálta volna. A háborús körülmények miatt, Pest elestével a katonai akadémia terve azonban a fővárosban sem valósult meg. A Honvédelmi Bizottmány az őszi hónapokban a pákozdi csata által teremtett rövid lélegzetvételnyi szünetet megpróbálta jól kihasználni a szilárd forradalmi hatalom megszerzésére. „A tömeges felkelés, a nemzeti fegyvergyártás, az asszignáták, a gyors leszámolás mindenkivel, aki gátolja a forradalmi mozgalmat, a permanenciában levő forradalom, egyszóval a dicső 1793-as esztendő összes fő vonásai ismét fellelhetők a Kossuth által felfegyverzett, megszerve46
