Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
dül csak a foglalópénz és a verbuválási költség terheli, a ruhaköltségeket viszont betudják az adóba. 17 1 Ezután az egri főbíró két pesti kereskedőtől nyomban megrendelt 350 db katonaköpenyt és pantallónadrágot sötétszürke posztóból, darabját 9 eFt-ért. Ügy intézkedett, hogy az atillát és sapkát Egerben fogják elkészíteni. 17 2 A megye szeptember 27-én tartott rendkívüli bizottmányi ülést a katonaállítás ügyében. Puky Miklós kormánybiztos elnökletével elhatározták, hogy mivel az újoncok ruházatára és felszerelésére szükséges pénzt csak adó útján lehet előteremteni, a szükséges 150 000 pFt-ot az eddigi adómentes osztályra fogják kivetni, az öszszeget beszámítva a jövő évi adóba. 17 3 Egyébként mind a nemzetőrség, mind a honvédség felfegyverzése komoly nehézségeket okozott szerte az országban. Egerben két puskaműves dolgozott, Dorna János és Kádas Ferenc. A város elöljáróság felszólítására úgy nyilatkoztak: „... ha puska csővesszövel és szuronyokkal elláttatnak", az esetben minden hónapban fejenként képesek 20 darab fegyvert elkészíteni. A vadászpuskákat darabonként 5 Ft-ért, a sorkatonaságnál használatos fegyvereket 8 pFt-ért hajlandók megcsinálni. Gáli József pedig ajánlkozott havonta 300 darab puskatus elkészítésére. 1 7' 1 A városban mivel csak 392 db fegyvert sikerült összegyűjteni a lakosságtól, ezért Ürményi Antal és Kovács Alajos kovácsmestert is felszólították, hogy kezdjenek hozzá a kaszák kiegyenesítéséhez. 17 5 Az október 18-i tanácsülésben pedig már javasolták a nemzetőröknek, hogy a lőfegyverek hiánya miatt saját vasvilláikkal és a város által készíttetett lándzsákkal fegyverezzék fel magukat. 17 6 Egerben szeptember közepén állították fel az első, 26. számot viselő honvédzászlóaljat. Parancsnokuk, őrnagyi rendfokozattal Andrássy János a 2. székely ezred századosa lett. 17 7 Az országgyűlés szeptember 26-i ülésén számolt be Kossuth sikeres alföldi toborzó körútjáról. Beszédében kifejezte reményét, hogy a képviselők kormánybiztosi hatáskörrel a katonailag veszélyeztetett területekre mehetnek. A radikális Madarász László először a javaslatban a képviselőház felosztásának veszélyét látta és csak azok megbízatását javasolta, akik a veszélyeztetett megyékben vagy ahhoz közel laktak, „nehogy a képviselő eltávozással a gyávaság, vagy pedig a hazaárulás köpenye alá bújhasson". Csiky heves hangú felszólalásában visszautasította Madarász célzását a kötelességteljesítés kétségbevonásával kapcsolatban, és kijelentette: maga is készen áll, hogy Jellasics támadásának elhárítására a Délvidékre utazzon. Bécs nyílt színvallása a magyarellenes ellenforradalmi erők pártolásával szeptemberre világossá tette, hogy a kormány halogató, kiegyezést kereső politikája tovább nem tartható fenn. A szabadság45
