Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben

teinek szavazata együttvéve jelentett egy mandátumot, míg a nemzet túlnyomó többségét képező jobbágyságnak egyetlen voksa sem volt. Az általános választójog követeléséig a rendi országgyűlés tagjainak többsége nem jutott el. Kossuth maga is szükségesnek tartott bizonyos feltételeket, s csak Madarász József indítványozta az előzetes vita során, hogy legyen „minden magyar választó, ki az ország védelmére összeíratik és szolgálattal tartozik",

15

1 Heves megye —, mint láttuk — közgyűlési határozattal foglalt állást az általános választójog mellett. Aktív választójogot a törvény annak a férfinak biztosított, aki a) Magyarországon született, vagy honosították, b) 20. életévét betöltötte, c) nincs atyai, vagy gyámi, vagy gazdai hatalom alatt, d) hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkosság és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem áll, végül e) törvényesen bevett valláshoz tartozott. A választójog megszerzéséhez szükséges volt még a rendezett tanáccsal ellátott községekben (ide tartozott Eger — S. S.) 300 Ft értékű ház, földingatlan, más községekben 1/4 úrbéri telek vagy ezzel egyenértékű birtok. A kézművesek, kereskedők, gyárosok állandó lakhelyen kívül saját műhellyel, üzlettel vagy gyárral; a kézművesek, ha egy segéddel rendelkeztek, akkor illette meg a választójog. Kinek saját földjéből vagy tőkéjéből eredő 100 Ft évenkénti állandó és biztos jövedelme volt szintén választójogosultságot élvezett. Jövedelemre való tekintet nélkül szavazati jogot kaptak: a tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és tanítók.

1

5- Egerben a 18 582 lakosból 2062 összeírt választó volt, a lakosok 11,09%-a.

15

3 A választójogi rendelet értelmében a középponti választmányok saját kebelükből 3-3 tagból álló összeíró bizottságokat (választmány) küldtek ki. Egerben június 5-e és június 13-a között írták össze a választóképességgel rendelkezőket.

1

5'

1 A város kerületeinek megfelelően 12 összeíró bizottság kezdte meg működését. A 2. negyedben szerepelt Csiky Sándor, Burik Jánossal és Rab Józseffel, és a bizottság tagjai házról-házra járva a fertálymesterek segítségével ejtették meg az összeírást.

15

5 Mivel Pünkösd napja az összeírás idejére esett, így a központi választmány elrendelte, hogy a templomokban az ünnep napján a választás időpontját szintén ki kell hirdetni. A népképviseleti országgyűlésre a követválasztást június 26-ra tűzte ki a központi választmány.

15

0 41