Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
TISZTÚJÍTÁS Az 1848. XXIV. tc. értelmében Eger rendezett tanáccsal ellátott város státusába került. E törvényre hivatkozva szervezeti változásokat léptetett életbe közigazgatásában. Eddig a város élén a főbíró állt, akinek hivatalához tartozott a „törvénykezési, köztanácskozási, közgazdászati, valamint a szóbeli bíráskodási" ügyek intézése. A forradalom kitörése után a sok ügy haladéktalan intézése miatt, a bírói hivatal hatáskörét az igazságszolgáltatásra szorították le, és az 1848. június 9-i közgyűlésen a város élére külön polgármester állítását határozták el. 14 7 „A politikai fő felügyelésre" egy különálló rendőrkapitányi hivatalt szerveztek, amely vezetője egyúttal a nemzetőrség irányítását is ellátta „csendbiztosi minőségben". Ez az intézkedés a kormány április 18-i rendelete alapján történt, mely előírta: „a nemzetőrség csak a polgári hatóság rendeletére, s a nemzetőri főparancsnok felszólítására foghat fegyvert". v' 8 A kormánynak ezzel az volt a célja, hogy az országban szétszórtan megalakult egységek felett a kizárólagos rendelkezési jogot biztosítsa önmaga számára, a fegyveres erő ne csússzon ki kezéből. A mezei rendőrkapitányi hivatal élén eddig az első tanácsnok állt. Hivatkozva a kb. 18 000 holdnyi határterületre, valamint a 8000 holdat meghaladó szőlőre, önálló hivatallá szervezzék át ezt is. A számvevő állása eddig az egyik tanácsnoki hivatalhoz, az adókivetés pedig az egyik aljegyzői hivatalhoz tartozott, önálló számvevői hivatalt állítottak fel, mely ezentúl az adókivetést is elkészítette. A hivatalnokok fizetését úgy rendezték, hogy ezentúl pénzben is kapnak fizetést, mivel eddig csak „csekély búzabeli illetőséget" kaptak. 14 9 A városi tisztikar tisztújítását június 28-án tartották: a központi választmány által jóváhagyott 990 polgár Rózsa Károlyt választotta meg a város első polgármesterének, míg a főbíró Schaffner János lett. 15 0 AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI KOVETVALASZTAS Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján történő választásáról az 1848. évi V. tc. intézkedett. Ez a törvény forradalmi változást jelentett a feudális rendi képviselettel szemben. Eddig a főpapok, főnemesek személy szerint, a köznemesség pedig követeik útján vett részt az országgyűlésen. A szabad királyi városok köve40
