Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
A papi tized eltörlése körüli előzetes híradások is élénken foglalkoztatták a város lakosságát. Eger képviselőtestülete már március 25-én napirendre tűzte a kérdést, mert oly hírek szálingóztak a városban, „miszerint a papi tizedről az egyházi rendek önkéntes lemondása nem általában", minden községre vonatkozik, hanem csak az úrbériség alatt álló helyekre. A város testülete azonnnal határozatot hozott, hogy a város ügyvédje, Csiky Sándor készítsen el egy nyilatkozatot, és azt haladéktalanul juttassa el a várossal szerződéses viszonyban álló kettős földesurasághoz, az érsekséghez és a főkáptalanhoz. Csiky Sándor március 27-én keltezett nyilatkozata a következő érveket tartalmazta: Eger lakossága az állandó súrlódás okát a „Fenessy-féle szerződés meg nem tartásában" látja. Utalt arra, hogy a hosszú ideje húzódó per költségeire olyan nagy összeget áldozott a város, hogy ha ezeket időszakonként tőkésíthette volna, a város határában levő idegen tulajdonosok kezében levő földbirtokokat örökáron megvehette volna. Mivel bátorítást lát a törvényhozás munkájában a város ügyeinek szabályozását illetően, ezért előre kér „jótékonysággal párosuló áldozattételt" a kettős uraságtól. Elpanaszolja, hogy az eredeti szerződésben lefektetett terheken felül újabbakkal lett megterhelve a város. A borkereskedés „a legalsó fokra süllyedt", a középületek elhanyagoltak, sőt, a megye elöljárósága is méltatlanul kevés fizetést kap. Olyan rossz a város pénzügyi helyzete, hogy ha „.. . hitelezőink adósságaikat ... egyszerre fognák megvenni rajtunk, annyi vagyonunk se maradna fel", mely a rendes öltözködést biztosítaná. Felszólítja a kettős földesuraságot, hogy a törvényszék 1844. évi, július 15-én az úrbéri és a felszabadulási perben hozott határozatának fellebbezésétől álljon el, és „a jelen országgyűlés által az örökváltság, királyi kisebb haszonvételek, földesúri hatóság, s egyéb úrbéri viszonyok kérdésében alkotott, illetőleg alkotandó törvények értelme, s rendelete szerint leendő azonnali, s haladéktalan végrehajtásába, önkéntesen beleegyezzen". 13 3 Az országgyűlés alsóháza március 18-án szavazta meg a jobbágyfelszabadítást kimondó törvényjavaslatot, melyet a király csak április 7-én fogadott el. Heves kisgyűlése március 22-én mégis úgy határozott, miután követei értesítették az úrbéri viszonyok megszüntetéséről, hogy a tervezetek publikálásával várnak azok szentesítéséig. 13 4 Batthyány miniszterelnök azonban a forradalmi helyzet megkövetelte bátorsággal nyúlt a kérdéshez. Azért, hogy az országgyűlést a törvény esetleges revíziójától visszatartsa, s a parasztságban hátvédet biztosítson minden visszahúzó bécsi lépéssel szemben, még a királyi szentesítés előtt szétküldette körlevelét. Ebben a közteherviselési, jobbágyfelszabadító és dézsmaeltörlő törvényjavaslatok előze37
