Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
tes kihirdetésére és példányainak a nép közt történő szétosztására utasította a törvényhatóságokat. 13 5 A miniszterelnök március 23-i körlevelének hatására Heves is hatályon kívül helyezte korábbi bátortalan határozatát, miként Blaskovics alispán írta: „a volt jobbágyság és földes urak között az úrbéri viszonyoknak törvény általi megszüntetésének a reménynél tovább függőben léte miatt mind inkább fejlődni kezdett, s magokba fojtva forró nyugtalanság rossz következései kitörésének meggátlásának tekintetéből". I3 G Az április 3-i közgyűlésen pedig az esetleges jobbágyzendüléstől való félelmében így beszélt az alispán: „a volt jobbágyok és földes urak között az eddig fennállott törvényes viszonyok bomladozni, az engedelmesség engedetlenséggé, a tisztelet gúnynyá, az úri gyűlölet és lázadás tűzfokává alakulni kezdett, azért, mely némely helyeken a volt földesurak, másutt pedig a tisztviselők a március 23-i miniszterelnöki rendelethez izgató magyarázatot kapcsoltak".™ Az egri érseki szék 1847-től betöltetlen volt Pyrker halála után. így a város kérvényének megválaszolására, Besze Ferenc királyi biztos külön sürgetésére, a káptalan részéről Lévay Sándor nagyprépost válaszolt. Az 1848. április 15-én keltezett levélben visszautasította a város kérelmét, hogy önként mondjanak le a javadalmakról, valamint e bírói ítélet fellebbezéséről. Egyedül abban az esetben hajlandó elállni a pertől, ha a „territoriális kérdésben", szabad egyezkedés útján meg tudnak egyezni. Ezért javasolta, hogy a város hatalmazzon fel egy küldöttséget a részletes megegyezés tárgyalására. 13 8 A város képviselőtestülete másnap azonnal összeült megtárgyalni a káptalan levelét, de úgy határozott a negatív választ tartalmazó levélre, hogy „miután abban a városi közönség oly összeütköző kitételeket tapasztalt.. ., melyeket a kiküldetni célszerűnek vélt városi küldöttség kiküldetésével összehangzásba hozni nem lehet.. . forgó ügyének igazságos eldöntését legfelsőbb helyről határozza bevárandónak".™ Eger kiváltságos, „privilegizált" püspöki város volt. Földterületének jelentékeny részét szőlőbirtok foglalta el, szántóföldje elenyésző mennyiséget tett ki. A város saját határában 4204 kat. hold szőlővel rendelkezett, területének 23,9%-án terült el szőlőbirtok. 14 0 Érzékenyen érintette most a várost, hogy az 1848-as törvények intézkedései előtt a szőlőföld, a különféle jobbágyföldek és parasztbirtokok sorában jogi állapotra nézve különleges helyet foglalt el. A szőlőgazda a szőlőskert földesurának kilencedet, vagy általában „hegyvámot" fizetett, viszont a földesurat a szőlőhegy felett nyugvó legfőbb birtokjog alapján a szőlő elhanyagolása esetére kibecsültetési jog illette meg. 14 1 Egerben jobbágytelkek nem voltak, és a szőlőföldet birtokló zsellérpolgárok számára a szőlőföld nem telki földjeik-
