Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
A képviselőtestület Csikyék tervezetét nyomban elfogadta, és egyben határozatot hozott a nemzetőrség felállítására, valamint ideiglenes szabályzatának kinyomtatására. Ugyanakkor megbízta Csiky Sándort és Nánásy Mihályt, hogy a város nevében kérjék fel a nemzetőri főparancsnoki teendők ellátására Lenkey Károly ny. századost. lt t' Eger az országban az elsők között volt, ahol felismerték a nemzetőrség megszervezésének fontosságát. Kossuth Lajos már március 14-én hangsúlyozta a nemzetőrség, mint a nemzet nyugalmát biztosító intézmény jelentőségét. A konzervatívok egyik vezéralakja, Somssich Pál a szervezésben azonban óvatosságra intett. Szerinte csak a„választójoggal rendelkezők kezébe szabad fegyvert adni, mert csak nekik valódi érdekük a fennállót védelmezni" , m Eger vezetősége —• mint láthattuk a proletárelemek távoltartására — szintén vagyoni cenzust írt elő, azonban a cenzus mértékét a március 27-én előterjesztett bizottmányi javaslatban nem határozták meg. Az 1848. XXII. tc. később úgy intézkedett, hogy városban legalább 200 pFt értékű vagyonnal rendelkező személy lehet nemzetőr. Eger tehetősebb polgársága május 4-én azzal a kéréssel fordult a minisztériumhoz, hogy engedélyezzék számukra külön vadászszázad felállítását. A nemzetőrség mellett polgárőrséget is akartak szervezni, így a polgári és paraszti vagyonos rétegek szervezetileg is elválasztódtak volna az alsóbb néposztálytól. Ugyanilyen kéréssel még Szeged városa fordult a minisztériumhoz. Mindkét kérvényre a Batthyány miniszterelnököt helyettesítő Deák Ferenc adta meg a választ, aki azonnal felismerte a kétélű javaslatban rejlő veszélyeket, hiszen a cenzus alattiaknak is adhattak volna fegyvert a kezükbe. Deák kijelentette: ,,a nemzetőrségben semmi nemű elkülönözött, és így csataszínezetű osztályok már csak a kimondott egyenlőség elvénél fogva is fenn nem állhatnak, mennyivel inkább nem pedig azért, mert a nemzetiségre nézve veszélyes utánzásokra adnak alkalmat", m Egerben március 29-én már 1400 nemzetőr állott a hatóságok rendelkezésére, akik „közköltségen készített lándzsákkal, saját puskáikkal, s kardjaikkal" voltak felfegyverezve. Számuk az április 9-i eskütételkor már megközelítette az 1500 főt. 10 8 A tizenkét századnyi nemzetőr két zászlóaljat alkotott. Ideiglenesen „egy hadi tanács képét viselendő választmány" nevezte ki a parancsnokokat. Csiky Sándor lett a nemzetőrség ezredese, az egyik zászlóalj élére Lenkey Károly ny. századost, a másik élére Miklósy Antal ny. főhadnagyot állították, mindkettőjüket őrnagyi rendfokozattal. 10 0 Egyébként az 1848. XXII. tc. úgy intézkedett, hogy „a nemzetőrség minden tagja a magyar katonaság hasonló fokozatú tagjainak egyenlő rangúaknak tekintendők, díjat azonban, míg helybeli szolgálatot tesznek, nem öü
