Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben

húznak". Az általános gyakorlat szerint magasabb rendfokozattal vették át a nemzetőrségbe átlépett tiszteket. Az egri nemzetőrök tisztjeik vezetésével rendszeresen gyakorlatoztak, emellett a katonasággal együtt őrszolgálatot is elláttak a helyi fegyver- és lőportáraknál.

11

0 S mivel számuk a megyében növekvőben volt, ezért Heves vármegye május 16-i közgyűlésén Pap Pál egy javaslatot nyújtott be, melyben kérte, hogy „a közbátorság biztosítása tekintetéből" növeljék a tisztek számát. Kiválasztásuknál azonban figyelembe kell venni, hogy legalább egy negyedtelekkel rendelkezzenek — javasolta. Némi fizetést is kívánt biztosítani számukra, a pénzösszeget a nemesi pénztárból, a szarvasmarhák árából és rendőri pénzbevételekből fedezzék.

1" A május 25-i bizottmányi ülés tárgyalta meg a kormány felszólítását, mely „a Haza védelmére önkéntes segedelmű ajánlatok" megtételére hívta fel az ország népét. Egerben Csiky Sándor öt társával — Rózsa Károly, Végh József, Losontzy Lajos, Goth Rafael, Szalay József — kezdte meg a gyűjtést, jómaga a város I. fertályában.

11

2 A nemzetőrség létszáma Egerben gyorsan nőtt. Június 30-án már 2032 főt számlált.

11

3 Emellett egy 50 főnyi önkéntes vadászcsapat is alakult, amely később a megye nemzetőreivel vonult táborba. Ugyanakkor az egri nemzetőrség tisztjei kérvénnyel fordultak Mészáros Lázár hadügyminiszterhez, melyben kérték az általuk még március 19-én kidolgozott ideiglenes és fegyelmi szabályzat jóváhagyását.. Eszerint az egri egység állt: hat-hat századból, mely két zászlóaljat alkotott. Minden században egy százados, két alhadnagy, két őrmester, valamint tizenkét tizedes alkotta a parancsnoki állományt. A tiszteket a nemzetőrök maguk választották. A hadügyminiszter július 8-i leiratában jóváhagyta ezt a szervezeti keretet, bár megjegyezte: a kis létszám miatt a „zászlóaljak igen gyengék". Felhívta a figyelmet, hogy az állam csak az egyik őrnagynak és századosnak fizetését vállalja, a másik őrnagy csak „címzetes", fizetés nélküli lehet. A tiszteket egy évre választották, azalatt rátermettségük kiderül — írta. A nemzetőrség hadügyészét, zászlótartóját őrmesteri ranggal, és zászlóalji dobosát a tisztikar választotta. A nemzetőröket a május 17-i miniszteri rendelet alapján az eskütétel alkalmából 20 pFt foglalópénz (Handgeld), a ruházaton és a fegyverzeten kívül napidíj illette.

11

4 Egerben a nemzetőrség szervezése oly sikeresen haladt, hogy hamarosan azt írhatták Pestre: ha a katonáskodás iránti rokonszenv máshol is úgy növekszik, mint ittt, akkor „minden aggasztó körülményeinek dacára, dicső, s nagy kor felé fogunk haladni".

1

1'' A környező falvakban is oly nagy volt a lelkesedés, hogy például Kálból, 31