Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Csiky Sándor a reformokban

denkor saját emberét ültette. A főbíró pedig rendszeresen ..elmulasztotta" összehívni a város képviselőtestületét, melynek tagjai gazdasági és társadalmi helyzetüknél fogva természetes ellenzékét alkották az uradalmaknak és az ügyeknek önkényesen a városi lakosság érdekeinek teljes mellőzésével intézte. Az évenként előírt városi tisztújítást Csépányi János főbíró már hosszú ideje nem tartotta meg. Ezért a képviselőtestület felkérésére Csiky Sándor a megyei törvényszékhez fordult, hogy a Fenessy-szerződés „meg nem tartásból eredett. . . súlyosabb terheltetések mielőbb orvoslást nyerjenek".'

1

8 Kováts József törvényszéki bíró 1838. szeptember 4-ét tűzte ki a tárgyalás határnapjául, majd a bíróság végzése alapján 1839. március 21-ét jelölték ki a városi tisztújítás megtartására. A választás napján olyan példátlan korteskedés történt, hogy Csiky már a választás idején felkereste Almásy Gedeon első alispánt és utalt a tettlegességekre. A választás megerősítette Csépány bírót állásában, mire — az alispán tanácsára — Csiky Sándor 47 aláírással ellátott kérvényt nyújtóit be a bírósághoz a választás megsemmisítésére.

7

0 Eljárását azonban nem koronázta siker, mert az Almásy alispán elnökletével összeült bíróság törvényesnek mondta ki a választást. Erre a város legügyesebb és legellenzékibb három ügyvédje, Csiky Sándor, Végh József és Schaffner János a Helytartótanácshoz fordult. A Helytartótanács 1839. május 7-i végzése, a keresetbenyújtókat „salvus conductus" alá helyezte — és utasította Blaskovics Gyula főszolgabírót, hogy kötelezze Csépány főbírót „nyolc nap alatt múlhatatlanul, azontúl pedig hónaponként" tartson közgyűlést.

8

0 A főbíró — bizonyára Pyrker érsek tanácsára — fittyet hányt a végzésnek, továbbra sem hívta össze a város képviselőtestületét. A megye december 11-i közgyűlése erre felfüggesztette Csépány főbírót állásából, és a legöregebb tanácsnok elnökletével rendelte el a közgyűlések megtartását.

8

1 A kettős uradalmak megfellebbezték a megye döntését, mire 1840. január 30-án Nyéki Mihály királyi biztos érkezett a városba az ügy kivizsgálására. Hamarosan visszahelyezte — a megye ismételt tiltakozása ellenére is — a főbírót Eger élére.

8

2 Az újabb per 1844. július 15-én zárult le, amikor a megyei törvényszék kimondta: a Fenessy-féle egyezség az évszázados szokásnak megfelelően úgy módosult, hogy a kettős uradalmak jelölési joga csak a főbírói tisztre terjed (eredetileg a képviselőtestület tagjaira is kiterjedt), azonban az egyezség pontjai nemcsak a fallal körülvett belvárosra, hanem a külvárosra is érvény esek.

8:

1 A város ezután sem szűnt meg küzdeni felszabadulásáért. Csiky Sándor a „városszerződéisi ügy" előmozdítására több ízben is siker24