Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

A kiegyezés ellenfele

orvosok véleménye szerint súlyosan beteg, s valószínű, hogy a fogság ideje alatt meg fog halni..." A kormány több tagja azonban merev álláspontra helyezkedett, nem osztotta Horvát véleményét, „mivel kétséget nem szenved, hogy Böszörményi kiszabadulása után a Szél­sőbal párt által rögtön képviselővé választatnák". Azt azonban kény­telenek voltak elismerni, „ha Böszörményi a börtönben halna meg, eltemettetése politikai tüntetésekre adna alkalmat, miket a lehetősé­gig mérsékelni kell". 50 5 A kormány végül is hozzájárult, hogy kór­házba szállítsák a súlyos beteg képviselőt. Ebben a politikai légkörben került sor 1869. március 14-én Eger­ben a képviselőválasztásra. A 2015 választó közül 1936-an szavaztak; ebből 1025 szavazatot Csiky Sándor, 911 szavazatot pedig Szalay Jó­zsef, a Heves megyei Deák-párt elnöke kapott. 50 1' A Negyvennyolcas Párt tehát megőrizte egri mandátumát, sőt, a megye másik kilenc mandátumából is csak kettőt tudott a Deák-párt megszerezni. Ez a választás megmutatta a kormánypártnak, hogy a jogfosztott tömegek politikai törekvéseinek elfojtása és a szűk választójog sem képes ma­radéktalanul megvédeni a dualista rendszert a megrázskódtatásoktól. A Deák-párt, mely több mint 60 választókerületben vesztett, és kép­viselőházi többségének majdnem felét elvesztette, egyre jobban a válság tüneteit mutatta. A Negyvennyolcas Párt 40 mandátumot ka­pott, és a Balközép is megerősödött. 50 7 A FELEKEZETI NÉPISKOLÁK „KÖZÖSEKKÉ" NYILVÁNÍTÁSA Hamarosan újabb konfliktusra került sor, amely újból aláhúzta, hogy a hevesi ellenzék nem pusztán a közjogi követelések síkján mo­zog, hanem a polgári államberendezkedés egyes vonatkozásaiban kö­vetkezetesebb polgári irányvételt mutatott, mint ameddig a kormány elment. Az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eöt­vös József egyik fő feladatának tartotta a magyar közöktatás 1848­ban megkezdett átalakítását. Lényegében a saját korábbi művelő­déspolitikai nézeteit akarta megvalósítani, azonban refonntörekvé­sei elfogadtatásakor szervezett ellenállásba ütközött. Eötvösnek csak nagy nehézségek árán sikerült elfogadtatni népiskolai törvényjavas­latát, pedig az így alkotott 1868. XXXVIII. tc. — lényeges fogyaté­kosságai ellenére is — a polgári átalakulás szükségleteinek megfe­lelően, alapul szolgált a nép széles rétegeinek alapfokú ismeretekkel való ellátására. Leglényegesebb hátránya az volt az 1848. évi reform­tervezethez képest, hogy a már meglevő felekezeti iskolákat tekintette .120

Next

/
Oldalképek
Tartalom