Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
orvosok véleménye szerint súlyosan beteg, s valószínű, hogy a fogság ideje alatt meg fog halni..." A kormány több tagja azonban merev álláspontra helyezkedett, nem osztotta Horvát véleményét, „mivel kétséget nem szenved, hogy Böszörményi kiszabadulása után a Szélsőbal párt által rögtön képviselővé választatnák". Azt azonban kénytelenek voltak elismerni, „ha Böszörményi a börtönben halna meg, eltemettetése politikai tüntetésekre adna alkalmat, miket a lehetőségig mérsékelni kell". 50 5 A kormány végül is hozzájárult, hogy kórházba szállítsák a súlyos beteg képviselőt. Ebben a politikai légkörben került sor 1869. március 14-én Egerben a képviselőválasztásra. A 2015 választó közül 1936-an szavaztak; ebből 1025 szavazatot Csiky Sándor, 911 szavazatot pedig Szalay József, a Heves megyei Deák-párt elnöke kapott. 50 1' A Negyvennyolcas Párt tehát megőrizte egri mandátumát, sőt, a megye másik kilenc mandátumából is csak kettőt tudott a Deák-párt megszerezni. Ez a választás megmutatta a kormánypártnak, hogy a jogfosztott tömegek politikai törekvéseinek elfojtása és a szűk választójog sem képes maradéktalanul megvédeni a dualista rendszert a megrázskódtatásoktól. A Deák-párt, mely több mint 60 választókerületben vesztett, és képviselőházi többségének majdnem felét elvesztette, egyre jobban a válság tüneteit mutatta. A Negyvennyolcas Párt 40 mandátumot kapott, és a Balközép is megerősödött. 50 7 A FELEKEZETI NÉPISKOLÁK „KÖZÖSEKKÉ" NYILVÁNÍTÁSA Hamarosan újabb konfliktusra került sor, amely újból aláhúzta, hogy a hevesi ellenzék nem pusztán a közjogi követelések síkján mozog, hanem a polgári államberendezkedés egyes vonatkozásaiban következetesebb polgári irányvételt mutatott, mint ameddig a kormány elment. Az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eötvös József egyik fő feladatának tartotta a magyar közöktatás 1848ban megkezdett átalakítását. Lényegében a saját korábbi művelődéspolitikai nézeteit akarta megvalósítani, azonban refonntörekvései elfogadtatásakor szervezett ellenállásba ütközött. Eötvösnek csak nagy nehézségek árán sikerült elfogadtatni népiskolai törvényjavaslatát, pedig az így alkotott 1868. XXXVIII. tc. — lényeges fogyatékosságai ellenére is — a polgári átalakulás szükségleteinek megfelelően, alapul szolgált a nép széles rétegeinek alapfokú ismeretekkel való ellátására. Leglényegesebb hátránya az volt az 1848. évi reformtervezethez képest, hogy a már meglevő felekezeti iskolákat tekintette .120
