Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
alapnak és nem a közös iskolákat. A községeknek csak akkor volt kötelességük iskolát felállítani, ha kellő befogadóképességű egyházi iskola nem állt rendelkezésre. Számottevő egyházi körök kritikusan fordultak szembe a közös iskolák működésével. Az Egri Egyházmegyei Közlöny 1869. február 15-i száma még mindig támadta az elfogadott népiskolai törvényt: ,,Félreismerhetetlen a népiskolai oktatás tárgyában hozott törvények azon, odairányuló szelleme, hogy a nyilvános felekezeti iskolák tartása megneheztettessék, ezen iskolák megszűnejnek, vagy szüntessenek meg: ellenben a községiek, vagyis közös államiak minél nagyobb számban álljanak fel." 3" 8 — érvelt a cikkíró. Kétségtelen, hogy Eger radikális, túlnyomórészt ellenzéki beállítottságú képviselőtestülete — a lakosság őszinte támogatására támaszkodva — a közös iskolák felállítása mellett volt és a felekezeti iskolák egyeduralmának megtörésére törekedett. Ugyanakkor nem minden áron törekedett a kormányzat, illetve a parlamenti többség hatályos működésének gáncsolására. 1869. augusztus 15-én, este az egri Korona vendéglőben összejött negyvennyolcas párti városi vezérkar megbeszélést tartott az iskolaügyben, s miként Csiky Sándor leírja naplójában: megállapodánk, hogy közös iskolát állítunk városunkban, és a balpárti tanácskozás megtartására Puky és Lipcsey elnököket én szólítsam fel".'"" A szűkkörű megbeszélést határozott tett követte: 1869. augusztus 22én „városházán népes képviselőgyűlés ... 46 szavazattal 21 ellen, a közös iskola felállítását határozd el.. ." 51 0 Indokként azt hozták fel, hogy az évi 4168 Ft költségek kiegészítésére állami segélyt csak abban az esetben igényelhetnek, ha „Eger népiskoláit községi jelleggel ruházzák fel". Megválasztották a 21 tagú községi iskolaszéket, melynek sorában helyet kapott a két legradikálisabb képviselő, Csiky Sándor és Szederkényi Nándor is. Az augusztus 29-i képviselőtestületi ülésben került volna sor a megválasztott iskolaszék tagjainak felesketésére. A klérus azonban a katolikus hitfelekezet nevében törvénytelennek nyilvánította a város határozatát és megzavarta párthíveivel az ülést; „Tárkányi és Lajkó papok vezénylete alatt... lármázó és felpálinkázott vagy harminc ember a közös iskolák ügye ellen zúgott, lármázott, az iskolai szék tagjainak a felesketését és az Érsek levele felolvasását meggátolta .. ." 5 U Csiky Sándor megpróbálta „igen érthető" beszédében cáfolni a felhozott ellenérveket, mely szerint „miután ezen ügy nem a város vagyonát és közgazdászatát, hanem a katolikus nép vallási érzelmeit és érdekeit illeti: a városi képviselőtestület a katolikus közönség meghallgatása nélkül kivált az iskolaügyben határozni hivatva nincs", 51 2 de beszédét elnyomta a lármázó ellentábor. .121