Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
vények végrehajtásában hü és megbízható segélyt adni, és egész eréllyel őrködni az álladalmi rend fölött"/' 9 8 A megye válaszfelirat alakjában megtagadta határozata visszavonását. A válaszit Puky Miklós elnöklete alatt Németh Albert, Erdélyi József főjegyző, és Berecz Ferenc tiszti főügyész fogalmazta meg. 49 0 Puky Miklós, akiről 1867. október 27-én azt írta Rajner királyi biztos, hogy „csekély önállósága következtében többször az ár által elragadtatik, azonban személyes hajlamai őtet túlságokra nem vezetik". 5 0° most élére állt a megye küzdelmének. Az irányításával január 12-én elfogadott válaszfelirat kijelentette: „...az 1848. 16. tc. a megyéket, mint a nemzet védbástyáit, előbbi jogkörükben ideiglenesen meghagyta, lehetetlen annak felvetése, hogy ne lennének jogosultak a törvényhatóságok a hozott törvények felett véleményt mondani"J m A megye feliratának elfogadását követően azonnal felállt gróf Szapáry Gyula, és a királyi biztosi minőségben nyomban felfüggesztette Heves és Külső-Szolnok vármegye bizottmányát, és a megye 1868. december 14-i kifogásolt határozatát a jegyzőkönyvből kitörölte. 50 2 A kormány 1869. január 21-én, Andrássy Gyula miniszterelnök elnökletével összeült kabinetülésen vitatta meg a kialakult helyzetet. 50 3 Rajner Pál, aki Heves megyei határozott fellépését követően lett belügyminiszter, két dologban kért döntést. Egyrészt a királyi biztos működési határidejének meghatározását, másrészt a határozat létrejöttében közreműködött személyek elleni eljárás módját. A minisztertanács a megye politikai hangulatától tette függővé a királyi biztos működésének idejét: „A mérsékelt gondolkodású egyéneknek idő adatik arra, hogy tömörüljenek a túlzó pártbeliek (a Negyvennyolcas Párt — S. S.) ellen" — mondotta. A „törvényellenes határozat" indítványozói és annak hozatalában részt vevők ellen pedig „bűnfenyítő" vizsgálatot rendelt el. A minisztertanács állásfoglalása alapján Rozgonyi Bertalan kir. ítélőtáblabíró megkezdte Egerben a határozat létrejöttében közreműködő tisztviselők kihallgatását. A vizsgálóbíró 1869. február 7. és március 21. között lefolytatott vizsgálata eredményét, a terhelő anyagot felterjesztette az igazságügyminiszterhez. így felfüggesztették aljegyzői állásából Szederkényi Nándort, Németh Albertet, Ráday Endrét, Hegedűs Jánost. Pap Pál bizottmányi tagot — Kápolna kerület 48-as párti országgyűlési képviselőjét —, mivel hozzászólásában pártolta az indítványt, szintén perbe fogták. 50 4 Mindezzel majdnem egyidejűleg került sor a börtönben levő Böszörményi László ügyének tárgyalására is. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter a március 7-i minisztertanácsi ülésen a szerkesztő börtönbüntetésének felfüggesztését javasolta, mert „Böszörményi az .119
