Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
javaslatára az összes hazai törvényhatóságoknak való megküldését is elhatározta. A határozat szövegét Szederkényi (Strompf) Nándor, a vármegye aljegyzője saját aláírásával kinyomtatta, és terjesztését is megkezdte. Az így kinyomtatott határozat kimondta: „Nemzeti önállásunk és függetlenségünk alapföltétele, legfőbb biztosítéka az 1848-iki törvénykönyvünkgen rejlik, annak pedig mellőzhetetlen corrolariuma az országos hadügy, pénzügy és külügyek fölötti rendelkezés. Ámde a most létrejött közösügyes törvények által — a magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részéve decretáltatott —, annak nemcsak szervezete, vezénylete, de még alkalmazása is a magyar miniszteri felelősség alól elvontatott és a magyar országgyűlésnek nem felelős birodalmi kormány rendelkezése alá bocsáttatott . . az abszolút kormány alatt behozott indirect adók törvényesítettek ..." A határozat végül hangsúlyozta: törekvéseiket nem forradalom útján, hanem „alkotmányos eszközökkel" igyekeznek elérni/' 9 5 A megye határozatát Szapáry főispáni helytartó azonnal jelentette a kormánynak. A december 19-i minisztertanács tárgyalta részletesen az ügyet/' 9 1' Andrássy Gyula miniszterelnök mielőbb erélyes intézkedéseket sürgetett, mert „tartani lehet attól, hogy az ország egyéb vidékein is izgatás és lázítás tárgyát fogja képezni a hevesi határozat". Távirat útján azonnal utasították a megye alispánját, hogy „személyes felelősség terhe alatt" tiltsa el a határozat közlését a többi törvényhatóságokkal. A minisztertanács ülésén jelenlevő főispáni helytartót megbízták újabb rendkívüli közgyűlés összehívásával, amelyen közölni kellett a kormány megsemmisítő leiratát. A kormány úgy döntött, ha a megye önként nem vonja vissza határozatát, gróf A megye rendkívüli közgyűlését 1869. január 11-re hívták össze. Először a belügyminiszter rendeletét ismertettték, mely a közelgő országgyűlési választások iránt intézkedett, csak azt követően került sor a kormány megsemmisítő leiratának közlésére. A sorrendet a minisztertanács döntése alapján határozták így meg, nehogy a királyi biztos fellépése után, a megyebizottmány feloszlatása miatt a központi választási választmány megválasztására ne kerüljön sor. „Ez kétségen kívül mindjárt az országgyűlés kezdetén vitatkozásokra, s interpellációkra adhatna alkalmat" — indokolta Andrássy miniszterelnök. A kormány által küldött megsemmisítő leirat már nem tartalmazta a minisztertanács előterjesztésében szereplő következő megállapítását: „Az 1848-ik évi törvények a megyék befolyását a törvényhozásra megszüntették, a rendi és megyei képviselet helyébe az általános népképviseletet ültették".'' 0 7 Felhívta azonban a megye figyelmét, hogy „minden esetben köteles a kormánynak a tör.118
