Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

A kiegyezés ellenfele

véd lett.

4

9" A megyei kormánypárt csekély taglétszámmal rendelkezett, sem Eger képviselőtestületében, sem a megye bizottmányában nem rendelkezett számottevő erővel. A megye baloldala, ezt követően május 16-án szerveződött meg/'

9

1 A Heves megyei Negyvennyolcas Párt (balközép csoportosulása nem jött létre) elnöke Puky Miklós lett. A kiadott pártprogram megfelelt a Nép Zászlója 1868. április 11-i számában megjelent országos pártnyilatkozatnak. A 48-iki törvények visszaállítását tűzte ki célul, a nemzet önállásának és függetlenségének visszaszerzését „alkotmányos eszközökkel, törvényhozási úton". Ennek akadályául szolgálnak — írta — „az 1867-es törvények által létesített közös ügyek, a delegáció, a közös minisztériumok". Követelte a „nemzeti önálló hadsereg felállítását, a pénz-, kereskedelmi és külügyeknek önálló független kezelését". S hangsúlyozta a nyilatkozat: „Céljukat csak a baloldalnak többségre jutása révén vélik elérni." A program kétségtelenül nyilvánvaló gyengeségét mutatta, hogy nem tartalmazta a 48-as törvények továbbfejlesztésének kívánságát, pedig az országos pártnyilatkozat a közjogi követeléseken túlmenően, a társadalmi célok, azaz a „népies (demokrata) elvek" megvalósítását is hangsúlyozta/'

9

2 A Heves megyei Negyvennyolcas Párt programjának elfogadása után Csiky Sándor, mint a 700 tagból álló Egri Demokrata Kör elnöke bejelentette a kör tagjainak csatlakozását az ellenzéki párthoz, és hangsúlyozta az elvazonosságot a kör és az új pártalakulat között/'

93 Csikyt követően a mezőtúri 500 tagból álló olvasóegylet, valamint Csány község 40 tagja is azonnal csatlakozott. Hamarosan Törökszentmiklósról is érkezett 40 aláírással ellátott csatlakozó nyilatkozat. GRÓF SZAPÁRY GYULA KIRÁLYI BIZTOS MŰKÖDÉSE Heves és Külső-Szolnok vármegyék bizottmánya 1868. december 14—15-i közgyűlésén tárgyalta meg az országgyűlésről hazatért képviselők jelentéseit. Az ülésen Németh Albert indítványt terjesztett elő, mely kimondta: „A lefolyt országgyűlés a nemzet várakozásának nem felelt meg, mert az országgyűlés által alkotott törvények és adók megszavazása révén Magyarország a közös birodalomban abszorbeálódott.'"'

0'' Javasolta, hogy országgyűlési tevékenységük helyesléseként, szavazzanak bizalmat Heves megye baloldali képviselőinek. Az indítványt — gróf Szapáry Gyula főispáni helytartó, valamint a Deák-pártiak ellenkezése ellenére is — némi módosítással, de nagy többséggel magáévá tette a megye bizottmánya, sőt, Rady Endre .117