Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
tai miatt; dühödten intett pl. Asztalos János mozgalmának veszélyességére. Azonban nem elégedett meg csupán az Asztalos-mozgalom elleni nyílt támadással, hanem előzőleg megpróbálta még a demokrata köröket saját céljainak megnyerni, tömegbázis kiszélesítésére. A Tisza Kálmán vezette párt végül is azért szakította meg formálisan is laza szervezeti kapcsolatait a Szélsőballal, mert „jobbról nem látja az erős eltökélést hazánk függetlenségének visszaszerzésére, másrészt balról oly izgatást lát, mely végeredményben a polgárok között a gyűlölködést kelti fel" — indokolták az önálló pártszervezést/' 8 5 A Balközép párt azonban 1868. március 17-én kiadott programnyilatkozatban az ún. Bihari pontokban/ ,8 C' Kossuth leveleinek, valamint a Szélsőbal sikereinek ellensúlyozására túllépett a kiegyezés idején elfoglalt álláspontján, és a delegációk, a közös minisztérium megszüntetését, valamint magyar hadsereg felállítását követelte. E program a pártot a közjogi kérdések felé irányította: azonban küzdelmüket nem a kormányzó párt működésére összpontosították, hanem a Szélsőbal ellensúlyozására. Igyekeztek elvonni a Szélsőbalnak a közjogi alkuval elégedetlen, de a fennálló társadalmi viszonyok fenntartásában érdekelt birtokos, cívispolgár, szavazati joggal bíró paraszti támogatóit, s a baloldali körök alakításával a radikális népmozgalmakat akarták leszerelni. A Szélsőbal válaszul felvette a Negyvennyolcas Párt nevet, és 1868. április 2-án kiadta első programnyilatkozatát/' 8 7 E párt, melynek zöme középbirtokos paraszt, vagy ebből a rétegből származó honoratior, író, újságíró, ügyvéd volt, közzétett programjában megelégedett azzal, hogy „irányadó alapelveit ... békés úton óhajtja kivívni"/' 8 8 Követelte Magyarország önálló állami életének visszaállítását, népiképviseleten nyugvó törvényhozással, független felelős kormánnyal, s célul tűzte ki megvalósítani „a jogegyenlőség (demokratia) elveit, tehát működni arra, hogy az 1848-iki törvények teljesen visszaállíttassanak, mint amelyek az ország önállóságának és alkotmányos küzdelmeinek is biztosító alapjai, mind arra, hogy a bennök kivívott népies (demokrata) elvek szabadelvűség, a nemzet szellemi és anyagi jólétének követelményei szerint tovább fejlesztessenek"/' 8i ) A program különös pozitívuma, hogy tartalmazta a 48-as törvények továbbfejlesztésének célkitűzését, a társadalmi célok megvalósításáért. A kiegyezés által hatalomra került kormány mindent elkövetett, hogy a megyékben kormányhű erők szervezetten vegyék fel a küzdelmet a baloldallal. Hevesben, az ország hírhedt „rebellis megyéjében" már Rajner Pál királyi biztossága idején megindultak a jobboldali erők próbálkozásai. A Heves megyei Deák-párt megalakítására végül is 1868. április 28-án került sor, elnöke Szalay József egri ügy.116
