Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Adatok az egercsehi bányászok két világháború közötti élet-módjához
a bányavezetőség, mert a kimutatás az országos sztrájkhullám lezárulásával készült, amikor már ismertek voltak a sztrájkkal kapcsolatos nyilas manőverek. Egereseiben a két világháború között nem találunk sem illegális MKP-szervezetet, de még illegális SZDP-szervezkedés sincs. A telepen csupán szakszervezeti tevékenység folyt. A bányászszakszervezet egyik bizalmija Péró Ignác. 21 3 A bányatelepi szakszervezet tevékenységére nagyon kevés adatunk van. 1943. decemberében — az ország valamennyi bányatelepén a szakszervezeti tanács kezdeményezésére — kiterjedt tagszervezés folyt; az egercsehi bányászok képviselői is fevették a kapcsolatot a központi vezetőséggel. 21 4 A bányászok életmódja A bányászkodást igyekeztek biztonságossá tenni. A bánya külszíni, fából készült építményei (aknatornyok) védelmére 1927. június 1-én megalakult az önkéntes Tűzoltó Testület. 21 5 A tűzoltótestület egy részét tiszteletbeli tagok alkották, akiket érdemeik alapján választottak. Az alapító tagoknak legalább egy alkalommal 20 pengőt, a pártoló tagoknak évi 4 pengőt kellett a testület számlájára befizetni. Ezenkívül voltak a működő tagok — a tulajdonképpeni tűzoltók ,— akik a szolgálatot ellátták, a gyakorlatokon részt vettek. Bürokratikus szervezet ez, melynél a testület vezetőségét az egercsehi bánya és a község közigazgatási vezetői tették ki. A testület működésének 15 éve alatt része a vármegyei tűzoltószervezetnek, ugyanakkor az Egercsehi Kőszénbánya működteti, tagjai döntően a bánya műszaki és fizikai dolgozóiból kerültek ki. Az egercsehi tűzoltók évente rendszeresen részt vettek a járási vagy megyei tűzoltóversenyeken. Említésre érdemes, hogy rövid idő alatt szép eredményeket értek el. 2 1*' A működő tagoknak — vagyis a tűzoltóknak — rendszeres (elméleti és gyakorlati) foglalkozásokat tartottak. 1930-tól a bekölcei és Szúcs községi tűzoltók is egy-egy szakaszként Egercsehihez csatlakoztak. Ettől kezdve kiképzésük is együtt történt. t Az évek során kialakult a tűzoltótestület 'beléptidíjas rendezvényeinek rendszere. Évenként általában 4 táncmulatságot tartottak, 1—2 esetben műsoros esttel. A rendezvények a farsanghoz, szürethez, Katalin-naphoz, illetve Szilveszterhez kapcsolódtak. 1932. novemberétől a helyi bányászok kérésére az egercsehi labdarúgók is a tűzoltótestület egyik alosztályaként működtek. A labdarúgópályát a tűzoltótestület tagjai építették meg. A tűzoltók pénztárából 1933ban telt futballcipőre, hálóra. A labdarúgók 1932—33-ban a környék csapataival vívott mérkőzések után 1. helyet szereztek, míg 49
