Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Adatok az egercsehi bányászok két világháború közötti élet-módjához
s mint a ,,munkásérdekek" képviselői, a bányászok küzdelmének élére álltak. A sztrájk a salgótarjáni szénmedencében kezdődött, és egy hét alatt átterjedt a tatabányai, a dorogi és a pácsi szénmedencére is. 20 8 Egercsehiben 1940. október 15-én kezdődött a sztrájk és október 23-ig tartott a teljes üzembeszüntetés. Az itteni sztrájk egy héttel később robbant ki, mint Salgótarjában; ennek során az üzem 619 dolgozójából 387 fő nem vette fel a munkát. 20 9 A sztrájkról készített jelentés a következőket tartalmazza: „...A munkások a helybeli plébános vezetése mellett áprilisban az EMSZO-ba és hivatásszervezetbe tömörültek. Azóta állandóan követelésekkel álltak elő. A sztrájkot az istenmezeji munkások révén Salgótarjánból irányították. A sztrájk kitörése előtt semmi kérést nem adtak be, a munkások a sztrájkot nem jelentették be ..." A sztrájk követelései között 50%-os fizetésemelés is szerepelt. A sztrájk idején 303 vagon termeléskiesés keletkezett, ami 55 503 P veszteséget jelentett a bányának; az elmaradt fenntartási munkákból adódó rongálódások mintegy 34 893 pengőt tettek ki. 21 0 Az egercsehi sztrájk elfojtására egy karhatalmi zászlóaljat rendeltek ki. Eredményeként a bányászok felvették a munkát. 21 1 ,.Amikor a nyilasoknak e bányászsztrájkhoz fűződő reményei — a kormány megdöntése, a hatalom átvétele — nem váltak be, és a hadsereget is bevetették a sztrájk letörésére, a nyilas vezérek országszerte visszahúzódtak és cserben hagyták a sztrájkotokat. A bányászkörzetekben ettől kezdve a nyilasok befolyása rohamosan csökkent, igen sok helyi nyilas vezető került börtönbe." A kormány viszont, újabb országos gazdasági megmozdulások megelőzésére, kénytelen volt a bányászok bérét 12%-kai, majd később az összes munkabért 7%-kal, s néhány hónap múlva újabb 8%-kal felemelni. ,,A nyilasok, miközben az októberi általános bányászsztrájk saját céljaikra való felhasználásával a kormányra akartak nyomást gyakorolni, közvetve a németeknek ártottak, akiket igen érzékenyen érintett a hatalmas termeléskiesés." 21 2 Az EMSZO, mely 1940 tavaszán szociális eredményeket ért el, a korábbi sikerek nyomán fel tudta sorakoztatni a helyi munkásságot, annál is inkább, mert más legális munkásszervezet nem volt Egercsehiben. Az országossá váló sztrájk adott bátorítást az itteni sztrájk kirobbantásához, melyhez így később csatlakoztak. Az egercsehi sztrájk előkészítésében ma már nehezen tudnánk pontosan megállapítani a nyilasok szerepét, sokkal érzékelhetőbb az EMSZO tevékenysége. A sztrájkkimutatás homályos fogalmazása: „a sztrájkot Salgótarjánból irányították" mögött inkább a bányavezetőség önmentését érezzük, ezzel kapcsolatosan a helyi szociális feszültségek elhallgatását. Azért is fogalmazhatott így 48
