Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A nagyüzemi szénbányászat kezdetei. 1907—1914.

Az egercsehi bányánál foglalkoztatott megyén kívüli helységekből odakerült munkások (1907—1945): Megyék Fő A bányához kerülés ideje Borsod-Abaúj-Zemplén 6 1924 Csongrád 1 1942 Hajdú-Bihar 1 1945 Komárom 1 1943 Nógrád 3 1913 Pest 2 1931 Szabolcs-Szatmár 4 1932 Szolnok 2 1944 Erdély (ma Románia része) 24 1941 Szlovákia (ma Csehszlovákia része) 4 1939 A szakmunkásokat (vájár, segédvájár, lakatos, gépész) már nem tudták helyből biztosítani. Ezért a bánya megnyitásával együtt hozzákezdtek a lakótelepek felépítéséhez.

13

5 Az egercsehi bányatelep két helyen létesült, emellett az aknák közelében is építettek lakóházakat és legényszállásokat. A Központi-telep az ún. Pince-völgyben, az aknáktól keletre, Egercsehi és Szűcs között épült fel. 1910-ben a Központi-telepen elkészült az igazgatói lakás, 3 tisztviselői lakás (3—4 szobával), 23 munkáslakóház, egyenként 4 lakással.

13

6 A másik telep Szűcs község mellett van (Bagólyuk).

13

7 Itt 1910-ben 23 munkáslakóház épült (4—4 lakással), továbbá egy főaknászi és egy altiszti lakás. 1911-ben egy munkásbarakkot építettek Szúcson, kettőt pedig a két aknánál. 1912-ben Ödön-aknánál (Hagymás-telep) kétszer hatlakásos munkáslakóház létesült. Szúcson elkészült egy négylakásos felügyelői lakás, és 5 négylakásos, valamint egy 14 lakásos emeletes munkásház. 1910-ben Mónosbélben a rakodóval egy munkásház és egy munkásbarakk épült.

13

8 Az Egercsehi Központi-telepen 1912-re elkészült a központi iroda, a kan tin és a csendőrség épülete.

13

9 Szúcs-bányatelepen szintén volt egy kantin, s a bányavállalat még 1907-ben ideépített egy kocsimérleget. Ott mérték a kitermelt szenet.

14

0 A bányatársaság 1911-től gyógyszertárat működtet a telepen.

14

1 33