Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Az Egercsehi Kőszénbánya Rt. az első világháború idején

AZ EGERCSEHI KÖSZÉNBÁNYA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Az új részvénytársaság fokozódó széntermeléséhez az alapot 1908 —1913 között a MÁV-val kötött szerződés biztosította. Széntermelés — 1907—1913 között

14

2 Az első világháború súlyos helyzetbe hozta az egercsehi bányát. Egyik legdöntőbb ok a munkáshiány volt. Az egercsehi bányaüzem még nem rendelkezett megállapodott munkásállománnyal, és így a bevonulások jobban sújtották, mint inás üzemet. A háború legvégén a korábbi maximálisan 960 bányász helyett, már csak 500 dolgozott.

14

3 Az egercsehi bányánál — amint a többi bányáknál is — gyakran azt a módszert alkalmazták, hogy a télen felduzzasztott munkásállománnyal a termelés csökkentése nélkül végezték a feltáró munkákat. A nyári létszámcsökkentéskor viszont, amikor a munkások jelentős része aratási munkákat vállalva távozott, a termelést kisebb létszámmal is biztosíthatták a tél folyamán előkészített fejtések és elővájások intenzív telepítésével. E módszerrel a keresletnek megfelelően, egyenletes volt a széntermelés, ami azonban a háború alatt a lecsökkent munkáslétszám mellett lehetetlenné vált.

14

4 Az egercsehi bányánál az előbb ismertetett munkáslétszám évközi ingadozása az I. világháborút követő években is a bánya jellegzetessége maradt, és 1923-ban a két legszélsőségesebb munkáslétszám között 233 fő a különbség.

14

5 A háború kedvezőtlen alakulásával bevonultatták a 44—50 éves férfilakosság hadra fogható részét, ez a munkaerő-tartalékokat tovább apasztotta, és ez már a széntermelés csökkenését vonta maga után.

14

6 1907. 1908. 1909. 1910. 1911. 1912. 1913. 1 700 t 7 200 t 40 700 t 58 300 t 75 000 t 69 000 t 89 000 t Széntermelés az első világháború alatt Év 1914. 1915. 1916. 1917. 1918. tonna 90 250 71 120 73 090 51 983 57 262 % 100,0 81,2 81,2 57,7 63,6 34