Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A nagyüzemi szénbányászat kezdetei. 1907—1914.

könyv és a nagy időhatárok miatt a táblázatból csak viszonylagos következtetéseket vonhatunk le. Az első jegyzékből kiderül, hogy a bányászokat Egercsehi, Egerbocs, Fedémes, Istenmezeje, Mónosbél, valamint Bekölce, Hevesaranyos, Mikófalva paraszti lakosságából toborozták, — döntően velük tudta megoldani a bányavállalat a nem szakképzett bányászok (csillések, külszíni munkások) számának gyors növelését, ők adták és adják ma is a bánya munkásutánpótlását. A csehi környéki közeli falvakból minden nap bejártak dolgozni, míg a távolabbiak véglegesen vagy átmenetileg itt letelepedtek. Az egercsehi bányánál foglalkoztatott munkások (1907—1945 között; Heves megyei települések szerint): Helység Fő A bányához kerülés ideje Andornaktálya 1 1942 Bátor 1 1941 Bekölce 4 1942 Bélapátfalva 2 1929 Besenyőtelek 2 1931 Bükkszenterzsébet 1 1922 Egerbakta 1 1945 Egercsehi 22 1907 Egerbocs 36 1909 Fedémes 10 1908 Felnémet 1 1942 Füzesabony 1 1941 Gyöngyös 1 1937 Hevesaranyos 5 1907 Istenmezeje 40 1912 Kál 1 1945 Mikófalva 4 1907 Mónosbél 10 1913 Novaj 1 1943 Ostoros 1 1945 Pétervására 3 1945 Szarvaskő 1 1931 Szentdomonkos 1 1909 Szilvásvárad 1 1945 Szűcs 13 1907 Tarnalelesz 2 1914 Váraszó 3 1938 32